Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
312.43
bux:
139468.07
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Nyitókép: Pixabay.com

Elsivatagosodás veszélyezteti a Duna-Tisza közét

Áder János államfő arról is beszélt, hogy a jövőben egy gyakoribbak lesznek az extrém árvizek, ezért meg kell erősíteni a védműveket.

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió reggeli műsorában.

Áder János azt mondta: a Földön lévő víz 2,5 százaléka édesvíz, és ennek is csak egy része az, ami elérhető az emberiségnek, de az emberek még ezt a kevés vizet is elszennyezik.

Az elmúlt száz évben a Föld népessége négyszeresére, a vízfogyasztás pedig nyolcszorosára nőtt, így csökkent az egy főre eső vízmennyiség, és mintegy negyven országban már problémát jelent a vízellátás - ismertette, kiemelve: az élet szinte minden elemét döntően befolyásolja, hogy van-e megfelelő mennyiségű és minőségű víz.

Kifejtette: a mezőgazdaság elképzelhetetlen víz nélkül, az ipar nagy része és az energiatermelés is vízigényes, emellett a rossz minőségű víz egészségügyi problémákat okoz.

Naponta tízezer öt év alatti gyermek hal meg a fejlődő világban szennyezett víz miatt

- fűzte hozzá.

Elmondta, hogy a kevés víz problémáját a mezőgazdaságban technológiaváltással kell megoldani: vannak olyan technológiák, amelyek hatodannyi vízből tudnak ugyanannyi terméket előállítani, mint a régebbi megoldások. Előfordulhat az is, hogy olyan gabonát kell nemesíteni, amely szárazságtűrőbb, mert a korábbi fajták termesztéséhez nem lesz majd elég víz - tette hozzá.

A köztársasági elnök beszélt arról is, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 600-650 milliméter, de a csapadékmegoszlás egyenetlen, emiatt a Duna-Tisza közét, az ország területének 13 százalékát elsivatagosodás veszélyezteti. A terület vízpótlása elkezdődött, és ha a jelenlegi tempóban folytatódik, 5-6 éven belül megoldódik a probléma - tudatta.

Az árvizekkel kapcsolatban azt mondta: az előrejelzések szerint a jövőben egy gyakoribbak lesznek az extrém árvizek, ezért meg kell erősíteni a védműveket. A Tisza mentén nem lehet tovább növelni a töltések magasságát, ezért szükségtározókat építenek, amelyekkel egy méterrel lehet csökkenteni a vízszintet - ismertette.

Áder János a vízszennyezéssel összefüggésben azt hangsúlyozta: Magyarországon a szennyvíz 95 százaléka tisztított állapotban kerül vissza a természetbe, a Felső-Tiszán pedig egy gépsort állítottak munkába, amely a műanyag palackokat és hulladékokat gyűjti ki a vízből. Ezeknek köszönhetően a folyók tisztábban hagyják el Magyarországot, mint ahogyan az országba érkeztek - emelte ki.

Hozzátette: azokra a településekre, ahol még nem megoldott a szennyvíz tisztítása, konténeres szennyvíztisztítókat telepítenek.

Áder János a 2023-as vízügyi konferenciával kapcsolatban azt mondta: többoldalú, regionális megállapodások kellenek ahhoz, hogy a víz minőségének megóvása mindenkinek világos és egyértelmű kötelezettséget jelentsen.

Címlapról ajánljuk
Szalai Máté a közel-keleti konfliktusról: érdemi előrelépés nincs, a mostani helyzet inkább az iráni félnek kedvez

Szalai Máté a közel-keleti konfliktusról: érdemi előrelépés nincs, a mostani helyzet inkább az iráni félnek kedvez

Folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között, továbbra is a Hormuzi-szoros felügyelete a fő téma, de jelentősnek mondható fejlemény egyelőre nincs. A Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója az InfoRádióban elmondta: a Trump-adminisztráció győzelemként próbálja beállítani a korábbi megállapodást Iránnal, a gyakorlatban azonban az látható, hogy ez a megállapodás inkább az iráni félnek kedvez.
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Elsöprő offenzívát fontolgat Moszkva, váratlant lépett a Kreml – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Elsöprő offenzívát fontolgat Moszkva, váratlant lépett a Kreml – Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint Moszkva több forgatókönyvet is mérlegel egy északi offenzívára: noha lehetséges egy fehérorosz területről indított offenzíva is Kijev ellen, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Oroszország a Brjanszki területről indíthat támadást Ukrajna Csernyihiv régiója ellen. "Ez egy reális forgatókönyv, és természetesen felkészülünk rá" - mondta Szirszkij. Közben a Kreml váratlanul lezárt több vasúti határátkelőt Finnország, Észtország és Lettország felé, amiről a szomszédos országokat is értesítette. A lépést nem indokolták. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×