Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: megint megpróbálják aláásni az ország hírnevét a baloldali véleménybuborék szervezetei

A miniszter reagált a Riporterek Határok Nélkül listájára.

"A Soros ex machina ismét belendült" - írta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán hétfőn.

Varga Judit úgy fogalmazott: "irányított kérdésekkel machináló kamujelentéssel és listákkal próbálják már megint aláásni Magyarország hírnevét a baloldali véleménybuborék szervezetei".

A Riporterek Határok Nélkül hétfőn közzétett egy listát, amely Magyarországot úgy próbálja feltüntetni, mint ahol különösen drasztikus módon és kíméletlenül nyomják el a sajtószabadságot - írta a miniszter, aki "függetlenobjektívnek" nevezte a szervezetet.

Közölte: a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2017-ben 200 ezer dollárt (60 millió forintot), 2019-ben pedig 175 ezer dollárt (52 millió forintot) kapott Soros György üzletember alapítványától. Hozzátette: a szervezet egyedüli forrásként támasztott alá több "aggályt és vádat", amelyet az Európai Bizottság fogalmazott meg jogállamisági jelentésének elkészítésénél.

Varga Judit azt írta, a valóság az: a Magyarország ellen intézett "összehangolt támadásoknál" figyelmen kívül hagyják, hogy Nyugat-Európában szinte teljesen elnyomják a konzervatív véleményeket.

Aggasztónak nevezte továbbá azt is, hogy a németeknek csak 45 százaléka gondolja úgy, hogy szabadon elmondhatja az álláspontját, "míg Magyarországon az online és offline vélemények szabadsága mindenki számára garantált".

A miniszter kiemelte: az Európa Tanács első nemzetközi szervezetként jelentette ki a 2011-ben elfogadott magyar alaptörvényről szóló határozatában, hogy az új magyar parlament a szabad és demokratikus Magyarország történetében először, demokratikus eljárás útján módosította az egypártrendszertől örökölt korábbi alkotmányt egy új és modern alaptörvénnyé, a parlamentben folytatott intenzív viták után és a magyar civil társadalom közreműködésével.

Azt is megjegyezte, hogy

a bizottsággal együttműködve alakították ki a magyar média szabályozási környezetét.

Varga Judit úgy fogalmazott: "Magyarország egyike azon kevés uniós tagállamnak, ahol a médiában és az ideológiai vitákban, valamint a közvéleményben is valódi pluralizmus érvényesül. Átfogó jogszabályi környezet biztosítja az újságírói és szerkesztői szabadságot."

"A Riporterek Határok Nélkül listagyártói inkább amiatt aggódjanak, hogy a Politico nem hajlandó közölni egy demokratikusan megválasztott kormány igazságügyi miniszterének a véleménycikkét. Mert ez valóban aggasztó a sajtószabadság szempontjából..." - írta Facebook-oldalán.

Címlapról ajánljuk

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×