Rendezvény ReStart 2021 címmel rendezett egész napos konferenciát a Magyar Turisztikai Program Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) azzal a céllal, hogy elősegítse a rendezvényszektor zökkenőmentes újraindítását.

Ha nem történt volna meg az elmúlt másfél, azt sem értékelnénk, hogy mennyire izgatottan várhatjuk azt, ami előttünk áll, és talán azt sem értékelnénk annyira, ami azelőtt volt – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Guller Zoltán hozzátette, a koronavírus-járvány harmadik hulláma véget ért, Magyarország a többi európai országhoz képest másfél-két hónap előnnyel a gazdaság és a közösségi élet újraindításán dolgozik. A járvány által leginkább sújtott turizmus-vendéglátás 2019 decemberében még kétszer, a tavalyi év első két hónapjában pedig négyszer olyan gyorsan nőtt, mint a magyar GDP – idézte fel a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a pandémia alatt azonban volt olyan időszak, amikor csak 14 repülőgép érkezett Budapestre, a kontinensek közötti repülőjáratok száma pedig 98 százalékkal csökkent.

Minden nehézség ellenére a szektor túlélte a válságot, és azt is látom, hogy mindenki dolgozni szeretne" – mondta a vezérigazgató, és arról is beszélt, hogy hol tart most az ágazat. Már most erősebb a június szállásfoglaltság tekintetében, mint tavaly, és az első szállodahajó is megérkezett 144 német és 2 holland turistával.

"Az európaiak utazni akarnak és néhány nap múlva utazni is fognak. Mint a pezsgőspalackból a dugó, repül majd ki a turizmus, és épül majd újra minden, amit a vírus lerombolt" – jelentette ki Guller Zoltán. A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése szerint a magyar emberek többsége utazni szeretne. A belföldi forgalom idén nyáron erősebb lesz, mint tavaly volt, és összességében ebben az évben közel kétszer annyi vendégéjszakát várnak, mint amennyi tavaly volt.

Guller Zoltán szerint a következő hónapok nagy rendezvényei, mint az augusztus 20-i tűzijáték vagy a vadászati kiállítás százezreket és milliókat vonzanak majd. Több ezer turisztikai fejlesztés zajlik az országban, ezért szerinte soha ennyi lehetőség nem állt még a szektor előtt, ugyanakkor úgy vélte, tanulni kell a járvány időszakából. "A csak külföldiekre épülő budapesti modell megbukott, paradigmaváltás kell. Magyarok nélkül nem fog menni, el kell azt érni, hogy a belföldi vendégek aránya Budapesten a mai 7 százalékról 2030-ig legalább 25 százalékra emelkedjen" – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Guller Zoltán kiemelte, a cél továbbra is évi 20 millió vendég, 50 millió vendégéjszaka, valamint az, hogy a turizmus legyen ismét a magyar gazdaság húzóágazata.

"Mindannyian nehéz éven vagyunk túl, reméljük, hogy már túléltük, bár igénybevett, ahogy Cseh Tamás énekelte egykor" – mondta a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke. Bús Balázs ugyanakkor hozzátette, még tart a járvány okozta károk és veszteségek felmérése.

"A kérdés az, hogy az eddigi kényszerű alkalmazkodáson túl új tudásra is képesek vagyunk-e szert tenni, képesek leszünk-e újjászervezni nemzeti közösségünket. A helyzet leírására érzésem szerint alkalmasabb kifejezés a megújulás, mert magában rejt a korábbiakhoz miért minőségi többletet" – jelentette ki az alelnök.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az Eurostat szerint Európában már harmadik éve Magyarország fordít GDP-arányosan a legtöbbet kultúrára. 2022-re 490 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Az államtitkár szólt arról is, hogy a kiemelkedően magas támogatások ellenére, a kulturális élet szereplői továbbra is úgy érzik, hogy nem kapnak elegendő segítséget az államtól. Fekete Péter szerint tudatosítani kell, hogy melyek a támogatható értékek.

"Tegyük a helyére, hogy aki létrehoz egy szervezetet, egy fesztivált, egy gazdasági társaságot, egy nonprofit társaságot, annak milyen felelőssége van, hogy ezt majd ki fogja működtetni, és ezt a fajta felelősséget ne próbálja meg rátolni teljes egészében az államra" – mondta a kultúráért felelős államtitkár, és azt tanácsolta, hogy a működő támogatási programok köré szervezzenek programokat a kulturális intézmények.

Emellett az előadó-művészeti többlettámogatási rendszerről is beszélt. A beérkezett mintegy 3000 pályázat egyharmadát már elbírálták, a jövő héten döntenek egy következő csomagról, és három héten belül valamennyi pályázatot elbírálják, és minden pályázó tudni fogja, hogy kapott vagy nem kapott forrást.