Az Országgyűlés tavaly május 19-én foglalta törvénybe, hogy az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia. A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg és a kromoszómaszám alapján.
Az Ab pénteken közzétett határozata szerint a bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperes 2020. február 5-én az illetékes kormányhivatalhoz előterjesztett kérelmében nevének és nemének megváltoztatását kérte az anyakönyvi nyilvántartásban, kérelmét a kormányhivatal azonban az ügyintézési határidőn belül nem bírálta el. A kérelem benyújtását után léptek hatályba a támadott törvény módosított szabályai.
Az új szabályozás alapján a személyazonosító adatok nyilvántartásában a születési nemet kell nyilvántartani, és azt módosítással nem lehet megváltoztatni. A rendelkezés szerint a szabályokat a módosítás hatályba lépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
Az illetékes hatóság a felperes által kezdeményezett eljárást emiatt megszüntette, mivel az a jogszabályi környezet megváltozása folytán okafogyottá vált. A felperes a határozat ellen keresetet terjesztett elő. Az ügyben eljáró, egyedi normakontroll-eljárást kezdeményező bíróság álláspontja szerint az említett törvényi rendelkezés a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközik.
Az Ab a jogszabályi módosítás vizsgálata során megállapította, hogy új szabályozás alkalmazásának elrendelése a folyamatban lévő ügyekben valóban sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ezért a támadott törvényi rendelkezést megsemmisítette.
