Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ijesztő jelenség a Balatonon: csak a vízszint csökkentésével lehet megállítani

Az algásodás miatt több civilszervezet és kutató is aggályosnak tartja, hogy tartósan 120 centiméter legyen a Balaton vízállása. Az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója azt mondta: a körülményeket figyelembe véve kell szabályozni a vízállást.

Több civilszervezet, a Balatoni Limnológiai Intézet és az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport szerint még jobban elalgásodhat a Balaton, ha a vízszintjét tartósan 120 centiméteren tartják a vízügyi szakemberek.

Az InfoRádiónak nyilatkozó ökológus, Istvánovics Vera azt mondta: 2000 és 2019 között többnyire alacsony volt az algaszint a Keszthelyi-medencében, egészen 2019 augusztusáig, amikor minden eddiginél nagyobb algacsúcs alakult ki Keszthely és Szigliget térségében. A szakértő szerint az okokat még nem ismerik pontosan, ez további kutatásokat igényel, de úgy gondolják, hogy ez a klímaváltozás egyik hatása, mert a víz egyre melegebb.

"A nyári átlagvízhőmérséklet 2015 óta közel másfél fokkal nőtt a Balatonban.

Nem elég, hogy ez az éghajlatváltozás zajlik körülöttünk, a Balaton vízállását is az utóbbi években nagyon magasan tartották,  mert 2000-ben volt nagy aszály, és arra gondolnak, ha magas a vízállás és nem esik az eső, akkor magasabb szintről indulva nem fog annyira lecsökkenni a vízszint" – mondta Istvánovics Vera.

Az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója szerint a körülményeket figyelembe véve kellene szabályozni a Balaton vízállását, és nem lenne szabad ragaszkodni minden esetben a 120 centiméteres magassághoz.

"Adaptívan kellene ezt csinálni, figyelembe véve két fontos körülményt: az egyik, hogy a szárazodhat a klíma, és előfordulhat, hogy évekig nincs megfelelő vízutánpótlása a Balatonnak, tehát emiatt magasan kell tartani a vízszintet, de

amiatt meg, hogy ne algásodjon, illetve ne pusztuljon nádas, célszerű alacsonyan tartani.

Ezért kell a körülményeket mérlegelve a vízállást szabályozni" – mondta a szakértő.

Az InfoRádió az Országos Vízügyi Főigazgatóságot is megkereste a témában, de még nem kapott választ.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×