Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Az idény első hajója, a Nemzeti Regatta nevű motoros érkezik Siófokról a balatonfüredi kikötőbe a balatoni hajózási idény első napján, 2017. április 15-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Jó hírünk van, ha a Balatonon ülne hajóra

Nem változnak 2021-ben a menetrendi hajózás árai.

A koronavírus-járvány okozta forgalomkiesés miatt idén 6 százalékos árbevétel-csökkenésre számít a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart), amely jövőre az utasok kényelmét szolgáló fejlesztéseket, hajóbeszerzéseket tervez, miközben a menetrendi hajózás árai nem változnak - közölte Veigl Gábor, a társaság vezérigazgatója.

A december közepén kinevezett új vezérigazgató tájékoztatása szerint a Bahart személyhajóin idén 25 százalékkal csökkent az utasforgalom az előző évhez képest. A Szántód és Tihany között közlekedő kompon 8 százalékkal kevesebb utas, és 7 százalékkal kevesebb gépkocsi kelt át, de 25 százalékkal nőtt a kerékpárok száma.

A menetrendszerinti hajókon a forgalom évek óta stagnál, a kompoké 2016 óta 30 százalékkal emelkedett.

A tavaly 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel meghatározó állami tulajdonba került hajózási társaság a cég reorganizációjáról és profiltisztásáról döntött tavasszal. Ennek jegyében az alaptevékenységeit (személyhajózás, kompközlekedés, vízépítés, kikötő-üzemeltetés) nem szolgáló ingatlanoktól, vagyonelemektől megválnak, a cég szervezetét az alapfeladatokra optimalizálják - mondta Veigl Gábor.

2020-ban négy ingatlant (a csopaki közforgalmú kikötőt, a boglári kempinget, a siófoki Dísz teret és szolgálati ingatlant) értékesített a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. online felületén meghirdetett nyilvános liciteken. Mivel a cég vitorláskikötő-üzemeltetésre meghirdetett pályázata eredménytelenül zárult, ezt változatlan feltételek mellett újra meghirdetik. 2021-ben folytatódik a forgalomból kivont, korszerűtlen hajók értékesítése is.

A társaságnak több évtizedes lemaradást kell behoznia, ami 20-30 milliárd forintnyi forrást igényelne. Az első nagyobb lépésekre most lehetőség nyílik a 6,6 milliárd forintos állami tőkeemelésből, az eladásokból várhatóan befolyó 3-4 milliárd forintos bevételből, valamint a fejlesztésekre fordítható, évi 400 millió forint körül alakuló értékcsökkenésből - fogalmazott a cégvezető.

Hangsúlyozta, az ingatlanok eladásából befolyó összegeket a hajózási infrastruktúra fejlesztésére fordítják. A 2021-22-es évek fejlesztési prioritása 2 új komp és 2 új katamarán beszerzése, illetve legyártatása, az utasok kényelmét szolgáló informatikai fejlesztés. Megkezdődik olyan középtávú kiemelt beruházások előkészítése, tervezése is, mint a révkikötők, a telephely-, személyhajó kikötők fejlesztése, és további hajók beszerzése.

A vezérigazgató a 2021-es év további kiemelt feladatai között említette a reorganizáció végrehajtását, a pandémiahelyzet kezelését, és a balatoni hajózás 175. évfordulójának méltó megünneplését.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×