Gulyás Tibor, az ITM innovációért felelős helyettes államtitkára Magyarország KFI (kutatási, fejlesztési és innovációs) stratégiájáról tartott előadást. Kiemelte: a magyar kormány azt a célt fogalmazta meg, hogy 10 év múlva, 2030-ra Magyarország az erős innovátorok közé tartozzon.

Elmondta, hogy az innováció területén jelentős mértékben növekedtek források. Fontos célként azt említette, hogy az összes KFI ráfordítást jelző GDP-arányos értéket a jelenlegi 1,8-ról 2030-ra 3-ra növeljék.

A helyettes államtitkár felsorolta, hogy mely területeken értek el jelentős előrelépést az innovációban. Példaként említette az innovációbarát környezet felépítését, a vállalatok beruházási feltételrendszerének javítását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szellemi tulajdonok és az emberi erőforrások területén még komoly előrelépésekre, támogató intézkedésekre van szükség.

Gulyás Tibor kiemelte: célul tűzték ki a kutatói életpálya támogatását. Ennek érdekében indították el például a Kooperatív Doktori Programot. Azt is elmondta, hogy

az országban tíz tudományos innovációs park lesz,

amelyek az invenciós folyamat egészét támogatják majd.

Azt mondta: meggyőződésük, hogy az innovatív ökoszisztéma Magyarországon akkor lehet erős, ha ennek középpontjában a felsőoktatási intézmények állnak.

Ruszin Romulusz, a HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára a honvédelem és az innováció kapcsolata című előadásában felidézte:

több haderő által fejlesztett eszköz, eljárás is átkerült a civil életbe, mint például a GPS. Manapság viszont ez a folyamat már inkább visszafelé hangsúlyosabb.

A haderő kiemelten foglalkozik azzal, hogy a civil életben, más tudományterületen megjelenő fejlesztéseket miként tudna használni.

Azt mondta: a honvédelem és az innováció kapcsolatát évtizedekig a stagnálás, a pangás jellemezte. Ugyanakkor kiemelte: most olyan kormány van, amely támogatja a haderőt és elkezdődhetett a honvédelmi és haderőfejlesztési program. Ennek révén történelmi léptékkel, rövid határidőn belül valóban 21. századi kihívásoknak megfelelő technikai eszközeik lesznek a katonáknak.

A haderőfejlesztéssel a magyar hadiipari kapacitások is erősödnek – mondta Ruszin Romulusz, kiemelve: fontos, hogy legyenek saját ötletek, fejlesztések, hogy magyar munkaerő magyar tudással magyar alapanyagokból készítse el azokat az eszközöket, amellyel a magyar katonák feladataikat ellátják.

Szólt arról is, hogy kiemelten fontos a humán erőforrás biztosítása, ezért a honvédelmi ösztöndíjrendszer reformjára készülnek. Tervezik például, hogy civil egyetemekre is kiterjesztenek egy tervezetten minimálbér összegű ösztöndíjlehetőséget. Ezért

az ösztöndíjért a hallgatóknak azt kell vállalniuk, hogy végzésük után a Magyar Honvédségnél kezdik meg pályájukat

– ismertette Ruszin Romulusz.

A HM helyettes államtitkára megemlítette továbbá az úgynevezett szuperatléta programot is, amely a katonák bevetési napi élelmiszercsomagjának hatékonyabb összeállítását segíti.

Dukai Miklós, a BM önkormányzati helyettes államtitkára a helyi innovatív megoldások, önkormányzati jó gyakorlatok című előadásában két projektet mutatott be.

Elsőként az Okos város projektet ismertette, amelynek pilot projektje Monoron indult, de kiemelte: a helyi érdekű fejlesztéseknél fő vezérelv, hogy könnyen adaptálhatóak legyenek más településeken is. Bemutatta többek között az okosutca fejlesztést, amelybe okospad, okoszebra, okosjárda kialakítása is beletartozik.

Az okos iskola fejlesztés okostáblák, okoseszközök kihelyezésén felül e-étkezés fejlesztésről is szól, amely a diákok beléptetését, a szülői étkezési befizetést segíti.

A települési térinformatikai platformban a tárolt térképi rétegeket jelenítik meg. Céljuk, hogy az összes önkormányzat térképi adatai egy helyen legyen elérhető.

A közvilágítás modernizációja során nem csak energiatakarékos izzókat helyeznek ki, azokat fényérzékelő, forgalomérzékelő, környezeti szenzorokkal is felszerelik.

Az intelligens épületüzemeltetés lényege pedig, hogy a különböző középületekre olyan szenzorokat telepítenek, hogy azokat távolról is lehessen egyszerűen és hatékonyan üzemeltetni.

A BM államtitkára a Vízmegtartó megoldások projekt kapcsán felhívta a figyelmet, hogy Magyarország "vízvesztő" pozícióban lévő ország, kevesebb víz érkezik be, mint ammenyi elhagyja az országot. Ezért céljuk, hogy segítséget nyújtsanak az önkormányzatoknak a vízmegtartásban.

Ez a projekt az ország öt településén, Püspökszilágyon, Bátyán, Ruzsán, Rákócziújfalun, Tiszatarjánban indult el. Mindegyiknek más a problematikája: árvíz, villámárvíz, belvíz, vagy aszály.

Dukai Miklós azt mondta: ha a pandémiás helyzet lehetővé teszi, jövő tavasszal mindegyik településen helyi bemutatót tartanak a helyi megoldások megismertetésére.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként rendezett eseményen Koltay András, az NKE rektora köszöntőjében azt mondta: "a magyar tudomány erejét és megújulási képességét jelzi, hogy egy világjárvány sem szab gátat annak, hogy együtt legyünk és tudományos kérdésekről tárgyaljunk".

A rektor köszönetet mondott az eseményt szervező Innovációs és Technológiai Irodának. Elmondta: ez az iroda egy új szervezeti egység az egyetemen. Feleadata pedig, hogy összehangolja az egyetem hagyománytisztelő, tradicionális megközelítési módját a forradalmi kommunikációs és technológiai változásokkal.