eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azonnali kérdésre válaszól az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 20-án. Mellette Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára (b), mögötte Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke (j2).
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kásler Miklós is beoltatja magát, ha lesz vakcina

A koronavírus elleni vakcináról, a maszkhasználatról és a munkájukat elveszítők bértámogatásáról is kérdezték a képviselők a kormányt az azonnali kérdések sorában az Országgyűlésben.

Jobbik: változnak-e az oltások befogadásának szabályai?

Lukács László György (Jobbik) úgy fogalmazott, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter koronavírus elleni oltásért "házal" és "portyázik" legfőképp Keleten, ahonnan tavasszal dobozszámra érkeztek a védekezéshez a selejtes eszközök. Az orosz és a kínai vakcináról szólva azt mondta, "az oltás nem egy pirítóssütő" vagy "egy hamisított Gucci táska", itt az emberek egészsége, élete forog kockán, márpedig az orosz és a kínai szerekkel kapcsolatban felmerül az áttekinthetetlen klinikai tesztelési fázis, a szinte megismerhetetlen gyártás, kutatás. Ezért azt kérdezte, változnak-e az oltások befogadásának szabályai, és választ várt arra, hogy Kásler Miklós miniszter beadatja-e majd magának az orosz vagy a kínai oltást.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere válaszában kijelentette: Magyarország az oltásokban világhatalom, majd hangsúlyozta, hogy az előírásokat minden vakcina- és gyógyszerfejlesztésnél be kell tartani. Ha a koronavírus elleni vakcina elkészül, a magyar egészségügyi hatóság határozottan fogja ellenőrizni, hogy megfelelt-e a nemzetközi és az azokkal egybeeső magyar előírásoknak - tette hozzá, közölve egyúttal:

természetesen beoltatja magát, mert csak olyan vakcina forgalomba hozatalát engedélyezik, amely hatásos és veszélytelen.

Lukács László György viszonválaszában azt is kérdezte, kötelező lesz-e az orosz oltás mindenkinek.

Kásler Miklós azt felelte, nem lesz kötelező az oltás. Megjegyezte ugyanakkor, a vakcina nem államrezsim kérdése, hanem szakmai kérdés.

MSZP: módosítanak-e jogszabályt a kereskedelmi dolgozók maszkmentes szünetéért?

Gurmai Zita (MSZP) indokoltnak nevezte a maszkviselés kötelezővé tételét a járványhelyzetben és a mulasztás miatti szigorú szankciókat, de jelezte, nemrég azzal kereste meg őt egy kereskedelmi érdekképviselet, hogy sok munkáltató annyira aggódik a büntetés miatt, hogy még egy ivás idejére sem engedik a maszk levételét a dolgozóknak, például a pénztárosoknak. Partner-e a kormány olyan jogszabály-módosításban, amely alapján a kereskedelemben dolgozók kétóránként tíz perc maszkmentes szünetet tarthatnának? - kérdezte.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: az alaptörvény fontos rendelkezése, hogy a jogszabályokat a józan ésszel összhangban kell értelmezni.

Az emberiesség minimumának nevezte, hogy ha valaki inni szeretne, akkor fél- vagy egyóránként, de legalább kétóránként megtehesse.

A kormány minden olyan szabályozásban partner, amely e problémára megoldást biztosít - közölte.

DK: mikor kapnak bértámogatást a munkájukat elveszítők?

Varju László (DK) arra várt választ, hogy mikor és mekkora állami bértámogatást kíván adni a kabinet a munkájukat elveszítőknek. Szerinte ugyanis a kormány nem segít a bajbajutottakon, ha érdemben nem terjeszti ki a bértámogatást. Azt is szorgalmazta, hogy jelentősen bővítsék az álláskeresési járadék időtartamát.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány nem megszorításokat, nem adóemeléseket vezet be, hanem támogatásokat, forrásokat emel, adót csökkent, javítja az üzleti környezetet, és támogatja a családokat. A legfontosabbnak a munkahelyek megőrzését nevezte, amelyhez - csökkentett munkaidő esetén - az állam támogatást biztosít. Ez 207 ezer munkavállalót ért el - közölte, jelezve, hogy a munkahelyteremtési lehetőségek is biztosítottak.

LMP: jó döntés a pedagógusok tesztelése

Hohn Krisztina (LMP) üdvözölte, hogy a miniszterelnök által bejelentett intézkedések egyike a pedagógusok tesztelése.

A képviselő azt is firtatta, adnak-e támogatást a családoknak a digitális oktatásra való átállás miatt, valamint a tesztelést kiterjesztik-e a szociális dolgozókra is. Ezen szerinte érdemes lenne elgondolkodni.

Azt mondta, mindenhol meg kellene teremteni a digitális oktatás feltételeit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: a járvány megjelenése óta arra törekedett a kormány, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek a pedagógusok, a diákok és a családok érdekét szolgálják. Ezért álltak át tavasszal a digitális munkarendre az oktatásban, így nem veszett el a diákok tanéve, és ez a lépés az eredményes védekezéshez is hozzájárult - mondta. Hozzáfűzte: részben most is a digitális munkarendre térnek át.

Megjegyezte: a legfőbb cél eddig is az volt, hogy ahol megjelent a koronavírus, ott ne legyen tanítás.

Párbeszéd: késlekedett a kormány

Burány Sándor (Párbeszéd) szerint késlekedett a járvány miatt szükséges intézkedésekkel a kormány, és minél inkább késlekedik, annál brutálisabb intézkedéseket kell meghoznia. A kormány a nyáron nem készült fel a második hullámra, de ősszel egyre rosszabb lett a helyzet a megbetegedések és a halálozások számát tekintve - mondta.

Úgy látja, Magyarországon európai összehasonlításban nagyon sokan halnak meg, és a tesztelést illetően sem áll jól az ország. Már korábban dönthetett volna a kormány a szigorításokról, nem kellett volna mostanáig várnia - jelentette ki.

Megjegyezte: a kabinet a gazdasági intézkedéseket is átvehetné Ausztriától.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában hangsúlyozta: mindazzal, amit a kormány tavasszal és nyáron tett, bizonyította, hogy számolt a második hullámmal, minden szükséges eszközt beszerzett, Magyarország a legfelkészültebb országok közé tartozik.

Közölte:

Európában mindenhol szigorúbb intézkedéseket hoztak, és most így tesznek Magyarországon is, hogy a járvány terjedését lassítsák.

Bár minden élet pótolhatatlan, a védekezés egészét tekintve Magyarország az eredményesen védekező országok közé tartozik, és a most meghozott intézkedések azt a célt szolgálják, hogy ez így is maradjon - mondta.

Fidesz: a migráció nem megoldás, hanem problémaforrás

Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben a járvány mellett más veszély is fenyegette Európát, iszlamista merényletek történtek európai nagyvárosokban, egy héttel ezelőtt Bécsben, előtte pedig Nizzában.

Ezek a merényletek azt bizonyítják, hogy öngyilkosság az a hozzáállás, amellyel egyes nyugat-európai politikusok kezelik a migrációt, holott a migráció nem megoldás, hanem problémaforrás - vélekedett.

Pogácsás Tibor belügyi államtitkár kifejtette: megrázó az európai terrorhullám, amelynek nem lehet nem észrevenni az okát, azt, hogy a szélsőséges, radikális iszlamista szervezetek megerősödtek Európában, és egyes országok a saját érdekeiket, az európai érdekeket félretéve lehetővé teszik az ellenőrizetlen illegális bevándorlást.

Ezek a támadások az egész európai kultúra, életmód ellen irányulnak - jelentette ki.

KDNP: ismét terrorhullám tört Európára

Nacsa Lőrinc (KDNP) az elmúlt hetek terrortámadásait értékelve közölte, ismét terrorhullám tört Európára.

Elmondta, a Fidesz-KDNP szerint ideje ébresztőt fújni, a terrorhullám világossá teszi: a szélsőségesekkel és a beszivárgó terroristákkal szembeni közöny megengedhetetlen és súlyos felelőtlenség.

Szerinte Brüsszel tovább folytathatja a fejet homokba dugó politikát vagy gyárthat "politikai zsarolásra alkalmas" jogállamisági mechanizmusokat, de ez emberéletekbe fog kerülni. Ezért is veszélyes a magyar baloldal Brüsszelt elvtelenül kiszolgáló, a magyar érdekeket semmibe vevő és a bevándorlást támogató politikája, mert az felelőtlenség és veszélybe sodorja a biztonságot - közölte.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért is felelős államtitkára elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy Brüsszelben és a "bevándorláspártiaknál" ezeket a támadásokat letudják néhány könnyes Facebook-poszttal, és "mennek tovább".

Úgy folytatta, amíg ez nem fontos Brüsszelben, az fontos, hogy Magyarországot vagy Lengyelországot politikai okokból támadják jogállamiság címszó alatt. Szerinte vita van arról, mi tekinthető európai értéknek. Hozzátette: európai érték az, ha valaki elmegy a templomba a hitét gyakorolni, vagy ha beül egy étterembe, nem gyilkolják meg.

Jobbik: megvétózza az uniós költségvetést a kormány?

Balczó Zoltán (Jobbik) az uniós költségvetés és a jogállamisággal kapcsolatban felidézte, pénzügyi szankció csak akkor szabható ki, ha egy tagállamban a jogállamiság megsértése súlyosan veszélyezteti az unió pénzügyi érdekeit.

A kormány kampányt indított ez ellen, nem akar tenni az uniós források rendszerszintű elcsalása ellen - hangoztatta. Emlékeztetett arra, Orbán Viktor miniszterelnök sikerként értékelte a következő uniós költségvetést. Azt firtatta, a jogállamisági kritériumok miatt képes lenne-e a kormány azt mégis elutasítani.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az Országgyűlés határozatban rögzítette: az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése elfogadhatatlan. Szerinte

kérdéses lehet az uniós költségvetés elfogadása ezen országgyűlési határozat miatt.

A brüsszeli bürokraták zsarolni próbálják Magyarországot, amely nem engedheti ezt meg - hangoztatta.

MSZP: kapnak pénzt az önkormányzatok?

Szabó Sándor (MSZP) emlékeztetett arra, hogy komolyan érinti az önkormányzatok költségvetését a kormány intézkedései közül az ingyenes parkolás bevezetése és a közösségi közlekedés kapacitásnövelésének előírása. Elmondta, a vidéki városok közösségi közlekedésére szánt kétmilliárd forintot nem kapták meg az érintettek, az belekerült a járványügyi alapba.

Kifogásolta, hogy a járványügyi intézkedésekhez nem biztosított forrást a kormány. Szerinte ezzel teljesen "padlóra küldik" az önkormányzatokat.

Közölte, három önkormányzati szövetség is úgy látja, hogy a gépjárműadó elvonása és a szolidaritási hozzájárulás megemelése azt jelenti, a 3200 önkormányzatból 2300-nak semmilyen bevétele nem lesz.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szólt arról, hogy 2010 után csökkent az önkormányzatok feladata, és szerinte ennek köszönhetően nőtt a bevételük.

Vannak olyan önkormányzatok, amelyek a járványügyi védekezéssel vannak elfoglalva, de vannak olyanok is, mint Budapest, amelyeknek a politizálás és a kormány támadása fontosabb - közölte.

Elmondta, szeptember végén Budapestnek több mint 220 milliárd forintja volt, ezt az összeget a hiányolt beruházásokra és a megfelelő intézkedésekre lehetne fordítani.

Szerinte nem lesz olyan önkormányzat, amely adott esetben nem tudna pluszforrásokat kérni a Belügyminisztériumtól.

DK: miért akarják elszegényíteni a nyugdíjasokat?

Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte: miért akarja a kormány még jobban szegényíteni a nyugdíjasokat? Bírálta, hogy megváltoztatták a nyugdíjemelés alapjának számolását, abba csak az infláció számít bele, a gazdasági eredmények nem. Ezzel szerinte átlagosan havi 30 ezer forintot "vesznek ki a nyugdíjasok zsebéből".

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár kijelentette: a korány 2010-ben megállapodást kötött a nyugdíjasokkal, amely garantálja, hogy megmarad a nyugdíjak vásárlóértéke. Szólt a 13. havi nyugdíj visszaállításáról és arról, hogy több mint 220 milliárd forintnyi extra juttatást kaptak az idősek az elmúlt években.

LMP: a szakma kérésével ellentétesen változhat a víziközműadó szabályozása

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány még a legfontosabb közszolgáltatások fenntartásában is elmulasztja kezelni a problémákat, a víziközmű-hálózat az összeomlás szélére került.

Kifogásolta, hogy javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé a közműadó átstrukturálására kormánypárti képviselők, az azonban ellentétes azzal, amit a szakma kér. Szerinte ki kell vezetni a víziközműadót.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára felidézte Keresztes László Lóránt szavait, amely szerint a kistelepülésekre aránytalan terhet ró a közműadó. Szerinte a fideszesek meghallották ezt a javaslatot, ezért terjesztettek változtatást a Ház elé.

Párbeszéd: további intézkedésekre van szükség a járvány ellen

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint a kormány intézkedései jók, de nem elegendők a járvány megfékezésére.

A Párbeszéd szerint a nettó bér 100 százalékát kellene táppénzként nyújtani az otthon maradóknak. A nyugdíjasokat érintette a legrosszabbul az infláció, érkezik-e nekik idén támogatás? - kérdezte. Támogatják-e a százszázalékos fizetésemelést a szociális és egészségügyi dolgozók számára a veszélyhelyzet idejére? A tb-t nem fizetők mire számíthatnak kezelés esetén? - sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában felidézte, hogy az ellenzékre eddig nem lehetett számítani az egyes intézkedések meghozatalakor.

Száz százalékos táppénz jár a pedagógusoknak vagy az egészségügyieknek, ha munka közben kapták el a betegséget - ismertette. A nyugdíjemelést érintően közölte: a baloldal a válságra hivatkozva elvett egyhavi nyugdíjat, míg a jobboldal ugyanezen okból visszaépíti a 13. havi juttatást.

Ez a különbség a két oldal között - mutatott rá.

Az influenza elleni oltásról is szó volt az azonnali kérdések között az Országgyűlés hétfői ülésén, amely napirend utáni felszólalásokkal zárult.

MSZP: a kormány nem tudja, mennyi influenza elleni vakcinára van igény

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltban több írásbeli kérdést is intézett a kormányhoz az influenza elleni vakcina ügyében. A múlt héten kapott válaszokra hivatkozva kijelentette, a kormány nem tudja megmondani, mekkora lesz az igény a kisebb kockázatú oltóanyagra, ahogy azt sem, hogy hány potenciális igénylő van. Szerinte a kabinet azt sem tudja, hogy honnan és mikor lesz újabb adag vakcina, ha a jelenleg rendelkezésre álló elfogy.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a képviselő nem a válaszokból idézett, hanem vádaskodott. A kormánynak az a célja, hogy ne csak a korábbi kockázati csoportoknak adják ingyenesen az influenza elleni védőoltást, ugyanis minél nagyobb mértékben meg akarják akadályozni, hogy az embereknél egyszerre jelentkezzenek a koronavírus és az influenza tünetei - közölte.

Tavaly mintegy 1,3 millió adag oltóanyag állt rendelkezésre, aminek valamivel több mint a felét adatták be az igénylők. Idén 1,4 millió adag vakcina áll rendelkezésre, ami a tavaly beadatott oltóanyagmennyiség kétszerese - sorolta az államtitkár. A politikus hangsúlyozta, a kormány minden forrást felkutat, hogy további oltóanyagot szerezzen.

Címlapról ajánljuk
Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Én arra hívok mindenkit, aki ezt a lemezt hallgatja, hogy ember legyen velem együtt, hogy egymás számára emberek lehessünk, és hogy megfogalmazhassunk nyugodtan aggodalmakat és örömöket anélkül, hogy a másik folyton ellenséget látna bennünk – mondta Kovács Ákos dalszerző, előadóművész az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a most megjelent Metropolis című dupla albumáról és a december 14-i Aréna-koncertjéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
A hét végére sikerült javítani az amerikai tőzsdéknek

A hét végére sikerült javítani az amerikai tőzsdéknek

Továbbra is nyomás alatt vannak a világ tőkepiacai, a befektetők elsősorban az Irán és Izrael közötti konfliktusra figyelnek. Csütörtökön eséssel fejezték be a kereskedést az európai és az amerikai tőzsdék, ma ehhez képest már emelkedés látszott Európában, és az amerikai tőzsdék is feljebb kerültek. Az EU kínai elektromos autók büntetővámjával kapcsolatos döntésére emelkedett az európai autók részvényárfolyama, a hangulatot a délután megjelent, vártnál jobb amerikai munkaerőpiaci adat is javította.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×