Infostart.hu
eur:
373.13
usd:
339.98
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
A Himnuszt éneklik a képviselők az Országgyűlés ünnepi ülésének végén, középen jobbra Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k, b), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j3), Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (j2), Varga Judit igazságügyi miniszter (j), Mátrai Márta, a Fidesz képviselője, háznagy (b3), Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára (b2), Benkő Tibor honvédelmi miniszter (b) 2020. május 2-án. Harminc évvel ezelőtt alakult meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés. A négy évtizedes pártállami időszak után 1990. március 25-én és április 8-án rendezték meg az első szabad, többpárti parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán

Nézőpont: 95 százalékban teljesültek a polgári kormányzás tíz éve alatt a 2010-es vállalások

Az intézet az elemzés apropójával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy éppen tíz éve, 2010. május 14-én ült össze a rendszerváltozás utáni hatodik szabadon választott Országgyűlés, amely - mint fogalmaztak - "egyben le is zárta a húsz évvel korábban megkezdett munkát".

Nézőpont Intézet emlékeztet arra, hogy az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói a mandátumok kétharmadát szerezték meg. Választási programjuk a két héttel később miniszterelnökké választott Orbán Viktor kormányának is a hivatalos programja lett.

Az elemzés kiemelte, hogy a polgári kormányzás egy évtizede alatt a 2010-es célok és vállalások 95 százalékban teljesültek. Ezzel összefüggésben felidézték: a 2010-es kormányváltáskor Magyarországot "gazdasági és morális válság sújtotta". A "nemzeti ügyek politikáját" meghirdető kormányprogram 2010 Magyarországának gazdasági, közbiztonsági, egészségügyi, szociálpolitikai és jogállamisági kihívásaira akart választ adni - olvasható az elemzésben.

A Nézőpont Intézet a gazdaságban elért legfontosabb eredménynek nevezte, hogy 800 ezer új munkahely jött létre. A bürokráciacsökkentéstől a vállalati és önkormányzati források biztosításán át a gazdaság keleti nyitásáig minden megvalósuló intézkedés "a magyar gazdaságot ellenállóképesebbé, a magyar családokat öngondoskodóbbá tette". Hozzátették: 2010 után helyreállt a rendőrség megítélése és a családok biztonságérzete. A bűncselekmények száma megfeleződött, az elkövetők védelme helyett az áldozatok védelmét helyezték középpontba.

Az orvosi életpályamodell megalkotásával, a praxishoz jutás támogatásával és az egészségügyi dolgozók bérének emelésével perspektívát kaptak az ágazatban dolgozók - áll az elemzésben, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, 36 ezer család menekült meg otthona elvesztésétől, a munkavállalást és a gyermekvállalást összeférhetőbbé tették, illetve csökkentették a szociális ellátás terheit.

Habár a kormányprogram céljainak 5 százaléka még "megvalósítás alatt áll", "legalább ennyi olyan intézkedés valósult meg 2010 óta, amely az új kihívásokra adott válasz (.)" - jegyezték meg. A Nézőpont az elmúlt tíz év hozadékának nevezte a többi között a rendszerváltás óta először bevezetett rezsicsökkentést, a NATO-elvárásoknak megfelelő, a rendszerváltás óta történt legnagyobb haderőfejlesztést, a gazdaságfehérítési intézkedéssorozatot, továbbá Európa legkiterjedtebb családtámogatását.

A 2010 és 2020 közötti kormányzás eredményességéről és a 2022 utáni várakozásokról tanúskodik, hogy a magyarok 70 százalékának véleménye szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő - állapította meg az intézet. A teljes elemzés a Nézőpont Intézet honlapján olvasható.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×