Kifejezetten alkalmasak a gyűlöletkeltésre a román elnök magyarságot érintő közelmúltbeli kijelentései - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a külügyi bizottságban.

Magyar Levente kiemelte: szász kisebbségi származása okán mindenki reménykedve tekintett Iohannis elnöksége elé, a romániai magyar kisebbség első, és második körben is jelentős számban szavazott rá. Felidézte a román államelnök közelmúltbeli nyilatkozatait, amelyekben a szociáldemokrata pártot Erdély magyaroknak történő átjátszásával vádolta meg, miközben a román kormány hősies harcot folytat a koronavírus ellen. Megjegyezte, hogy mindeközben a politikus magyarul köszöntötte a szociáldemokrata pártot.

Az államelnök azt az álláspontot hangoztatta, hogy aki a magyarokkal tárgyal és magyar ügyekben nem a leghatározottabban elutasító, az hazaáruló. Magyar Levente összegzése szerint Klaus Iohannis nyilatkozatai nem értékelhetők csupán belpolitikai retorikai fogásnak, annak messzemenő következményei lehetnek, és kifejezetten alkalmasak a gyűlöletkeltésre

Románia 2020 derekán legmagasabb szinten tűzte zászlajára a kisebbségellenes hangot, ami az elmúlt években nem volt jellemző. Kitért arra a román "hagyományra" is, hogy ha baj van, akkor a magyar kártya mindig alkalmas, hogy a közvélemény figyelmét elterelje a valós problémákról. Arra lehet számítani, hogy Romániának nagyon komoly gondjai lesznek már idén nyáron - jegyezte meg a külügyi államtitkár. Rossz előjelnek nevezte az elkövetkező hónapokra a történteket. Szeretnék fejleszteni a román-magyar kapcsolatokat, de arról nem mondanak le, hogy a külhoni magyar kisebbséget segítsék, és megvédjék ezt a közösséget mindenfajta támadástól - mondta.

Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök jelezte: egy román bizottság is napirendre veszi a kérdést, a szociáldemokraták támogatásával előreláthatólag a jövő héten. A bizottsági elnök sajnálatának adott hangot, hogy az elmúlt évek pozitív eredményei egy ilyen vihar áldozatává esnek. Úgy látta: Romániának egyszerre kétféle vírussal kell megküzdenie, az új típusú koronavírussal, és a régi típusú, soviniszta vírussal. Új vírushordozó jelent meg, a román államelnök személyében - fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint a történtek azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy a kisebbségek helyzetében a mostani status quo-ról hátrányos elmozdulás várható.

Kitért arra is, hogy Iohannis mandátuma hamarosan lejár, és semmilyen érdemi, alkotmányos eredményt nem tud felmutatni. Megjegyezte: Románia nagyon érzékenyen követi, hogy Magyarország mikor kerül nemzetközi nyomás alá.

Zsigmond Barna (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az első nyilatkozata után Iohannis rátett még egy lapáttal, és megerősítette az először elmondottakat. Arra volt kíváncsi, milyen lépések várhatóak?

Mesterházy Attila (MSZP) szintén azt kérdezte, milyen lépések történtek, illetve mit tervez a külügyi tárca, az RMDSZ-el milyen közös stratégiát tudnak megvalósítani e téren.

Nacsa Lőrinc (KDNP) előre kitervelt kampányfogásnak nevezte a történteket, ami értékelése szerint külön súlyosbító körülmény. Az államelnöki nyilatkozatban tények meghamisítása történt - mutatott rá.

Juhász Hajnalka (KDNP) Románia nemzetközi kötelezettségeire hívta fel a figyelmet. Szomorúnak látta, hogy miközben Magyarország ellen fellépnek a koronavírus elleni védekezést célzó törvény miatt, az Európa Tanács elnöke nem szólal meg ebben a kérdésben.

Brenner Koloman (Jobbik) szintén felháborítónak nevezte a román államelnök kijelentését. Kitért arra: megválasztása után nagyon sok erdélyi magyar gondolta azt, hogy a román tradíciókhoz képest barátibb elnöke lesz az országnak.

Magyar Levente válaszában elmondta: pontosan látja mindenki mi zajlik, de nem szólalnak meg, mert az a hagyomány, hogy "hagyják főni" a problémákat.

Az államtitkár az Európa Tanács hallgatását az egyik leggyalázatosabbnak tartotta az ügyben.

Megjegyezte: a járványkezeléssel összefüggésben voltak kedvező momentumok, de az a benyomása, hogy a román fél keresi azokat a pontokat, amire fel lehet fűzni a narratívát, micsoda veszélyt jelent a magyar politika.

Nem bonyolódtak levelezésbe a román külügyi tárcával ezügyben, megszólalt a kormányfő és a külügyminiszter egyaránt - jelezte további felvetésre. Szerinte a korábbi esetekkel összefüggő jelenségről van szó.

A bizottság állásfoglalást fogadott el a témában. Németh Zsolt az ülés után elmondta: úgy vélik, az autonómia minden félnek egyaránt érdeke, és szemmel láthatóan egyre szélesebb együttműködés alakul ki. Felkérik a román államelnököt, ne akadályozza, hanem segítse az egyetértés kialakítását. Az állásfoglalásban elkötelezik magukat román-magyar együttműködés folytatása mellett, úgy gondolják: együttműködésre vannak ítélve, Romániának Magyarország a nyugati kapuja, az erdélyi magyarság jogi helyzetén túl is számtalan közös érdekünk van.

Nagyon felelőtlen magatartás az államelnök részéről, hogy pont most teszi kockára az együttműködést.

Megjegyezte: a járvány elleni küzdelemben nagyon jó volt az együttműködés a két ország között. A bizottsági elnök jelezte: az állásfoglalást eljuttatja a román partnerbizottságoknak, az alsó és felsőház külügyi bizottsági elnökének, az Európa Tanács főtitkárához,a parlamenti közgyűlés elnökéhez, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökéhez, az EBESZ-hez és a NATO-hoz.