Panaszáradattal kell szembenéznie a Balaton környéki tájegységi fővadásznak és a vadásztársaságoknak - írja összeálításában a Veol.hu. A panaszok feltúrt kertekről, felborított kukákról, kóricáló vaddisznókról szólnak.

Surányi Péter, a Balaton-felvidéki tájegység fővadásza a lapnak elmondta, a vad szabadon mozog, oda megy, ahol megtalálja az életfeltételeit, amelyek közül a legfontosabb a táplálék és a búvóhely.

"Nem lehet minden erdőt bekeríteni, és ez nem is lehet cél. Hiába terelik vissza a vadat az erdőbe, ha nem szüntetik meg a településeken a bozótost, ahol búvóhelyet lel, akkor előbb-utóbb visszatalál, vagy beköltözik oda egy társa" - fogalmazott.

Nem egyértelmű közben, hogy mi a helyzet a vad lakott területeken történő károkozásával. Ezek nemcsak belterületeket, hanem lakott külterületeket, szőlőhegyeket is érintenek. Egyrészt nem lehet megmondani, a vad honnan, melyik vadászterületről érkezett, de vizsgálni kell azt is, hogy megtalálta-e a belterületen az élőhelyi feltételeit, van-e búvóhelye, nappali tartózkodási helye, tápláléka - tette hozzá László Péter, az Újkúti Vadásztársaság elnöke.

A vadállományra vonatkozó kilövési keretszámokat a terület vadeltartó képességének megfelelően a vadászati hatóság határozza meg. A vaddisznó esetén a hatóság elejtési minimumszámokat határoz meg, melyeket túlléphet a vadászatra jogosult.

A vadászok tapasztalata az, hogy hiába tesznek meg mindent az állomány csökkentéséért jelentősen túlteljesítve az elvárásokat, így sem tudnak eleget kilőni.

A vaddisznó egyébként nagyon alkalmazkodóképes, gyorsan felismeri, hogy az adott helyen nem zavarják, hozzászokik az emberek jelenlétéhez. Ezekben az esetekben már nem erdőből kivált vadról kell beszélni, hanem belterületeken élő vadról. Nagy részük már a település környéki bozótosban vagy éppen a belterületi részén született és nőtt fel. Megtapasztalta, hogy emberek, autók és kutyák vannak körülötte.

A belterületeken, a korábbi zártkerti részeken nem vadászterületekről van szó, ezeken nem lehet vadászni, nem lehet lőni, csak külön megkért eseti engedéllyel, a vadászok pedig nem is szeretnének ilyen engedélyeket kérni, mert veszélyes és mert sok emberben ellenérzéseket keltene.

"Sokan azt várják, ha valahol felbukkan egy vad, akkor azonnal menjünk és lőjük agyon, a lakosság másik fele pedig szeretné megakadályozni ezt. Előfordul, hogy kihívnak bennünket egy feltúrt udvarhoz, aztán kiderül, hogy a második szomszéd a kert végében etetőhelyet alakított ki, mert az unokáinak szeretné megmutatni a csodálatos vadvilágot" - mesélte a lapnak László Péter.

A part menti nádasokban is sok vaddisznó és szarvas lakik.