Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Már egész évben retteghetünk ezeknek a támadásától

A kullancsok már egész évben vadásznak az emberekre és az állatokra is – mondta a Magyar Kullancsszövetség elnöke az InfoRádiónak.

A tudomány szempontjából a kullancsszezon fogalma érvényét veszítette, ugyanis az elmúlt évtizedekben rendre elmaradtak a kemény telek, a tartós talaj menti fagyok Magyarországon, ennélfogva egész évben vadásznak az emberre és négylábú szeretteinkre a kullancsok – mondta az InfoRádiónak Kapiller Zoltán, a Kullancsszövetség elnöke.

Fontos tudni, hogy a vérszívóknak van egy tavasz-nyári rajzásuk, amely márciustól augusztus elejéig terjed, majd két-három hétre, a nagy kánikula elől eltűnnek. Ezt követően, bár kisebb mértékben, de ismét tömegesen lepik el a természetet egészen novemberig.

Most már télen-nyáron, tavasszal-ősszel egyaránt kell a kullancsok támadására számítanunk

– hangsúlyozta Kapiller Zoltán.

A magyarországi kullancsfauna nagyon szerteágazó, ma már több mint 40 faj népesíti be az országot, azonban ezen „társaság” csak mintegy

negyede veszélyes az emberekre és a társállatokra,

az egyéb kullancsfajok, a populáció háromnegyede kizárólag bizonyos erdei állatokon élősködnek – ismertette a szakember, hozzátéve, hogy előbbiek csoportja nagyságrendileg tucat fertőző betegséggel veszélyeztetik a lakosságot.

Azon pedig már rég „túl vagyunk” Magyarországon, hogy a kullancsenkefalitisz vírus és a Lyme-kór jelenti a kizárólagos problémát, miután számos más betegséget – például Q-láz, errichiózis – össze lehet szedni általuk. És ez az oka annak, hogy télen-nyáron, a városok közparkjaiban és kint a szabad természetben is védekezni kell a kullancs ellen – hívta fel a figyelmet az elnök.

Védekezés

Kerülni kell a vadak által gyakran látogatott erdőrészeket, a susnyás-bozótos területeket, illetőleg a kertekben, parkokban is ki kell az ilyen részeket irtani, hogy ne biztosítsanak olyan erdei, mezei állatoknak búvóhelyeket, amelyeken a kullancsok szaporodni képesek, így csökkentve a vérszívók létszámát. Ahogyan a parkok és kertek gyakori gyepnyírása is ezt célozza, hogy minél kevesebb búvóhelye legyen a kullancsoknak, ugyanis a napfény diszkomfortot jelent a számukra

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×