Orbán Viktor miniszterelnök január 9-én, az év első Kormányinfóján beszélt arról, hogy nem tartja igazságosnak a szegregált gyöngyöspatai cigány gyerekek családjainak jogerősen megítélt kártérítését.

„Én nem vagyok gyöngyöspatai, de ha ott élnék, még csak megkérdezném, hogy az hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégezés nélkül, miközben én meg itt keccsölök egész nap?” – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök néhány nappal később a Kossuth rádióban bejelentette, hogy az állam nem ad pénzt a gyöngyöspatai romáknak:

„Minden megadunk, de pénzt nem adhatunk.” Oktatási lehetőséget fognak adni, tehát természetben fizetik ki a gyöngyöspatai cigányokat

– tette hozzá a miniszterelnök.

Erről beszélt gyöngyöspatai sajtótájékoztatóján a térség fideszes országgyűlési képviselője is. Horváth László szerint Debreceni Ítélőtábla kártérítésről szóló, tavaly szeptemberi ítélete hibás, igazságtalan, egyoldalú, túlzó, romboló és felelőtlen. A gyöngyöspatai cigány gyerekek szemére vetette, hogy nagyon sokat hiányoztak az iskolából, és szakértői vélemény hiányában nem látja bizonyítottnak, hogy lelki sérüléseket szenvedtek el az elkülönítéstől.

Az önkormányzat és a tankerület csődbe menne

egy ekkora kiadástól – közölte a kormánypárti politikus, aki egyeztetést kezdeményezett az érintettek között. Horváth László azt javasolja, hogy szervezzenek szabadon választható idegennyelvi, informatikai, illetve szakképesítést biztosító kurzusokat, továbbá beilleszkedést és életvezetést segítő, a lelki traumák feldolgozását támogató foglalkozásokat a gyöngyöspatai cigány gyerekeknek.

A kormánypártok támogatják ezt a megoldást – közölte Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. „Úgy igazságos a helyzetnek a rendezése, hogyha a cigány gyermekeket kárpótolják. Éppen ezért az ő felzárkózásukat kell segíteni, méghozzá oktatással, képzéssel, fejlesztéssel, nyelvoktatással, ahogy azt a kormány is javasolja” – fogalmazott Hollik István.

Az InfoRádióban nyilatkozó romaügyi szakértő szerint

a gyöngyöspatai cigányok kártérítését jogerős ítélet mondja ki, amit végre kell hajtani.

Ugyanakkor segítséget kell nyújtani ezeknek az embereknek, hogy mihez kezdjenek a pénzzel – tette hozzá Forgács István. „Mennyivel másabb lenne ennek a helyzetnek a megítélése, ha mondjuk ebből a 100 millió forintból a helyi roma önkormányzat, vagy helyi roma civilek egy, kimondottan helyi roma fiatalokat segítő ösztöndíjprogramot hoznának létre, amelyből a következő esztendőkben folyamatosan azt próbálnák meg előremozdítani, hogy a lehető legjobban tanuljanak a gyerekek” – jegyezte meg Forgács István.

A hatvannégy gyöngyöspatai érintettből eddig negyvennégyen nyilatkoztak arról, hogy pénzben vagy természetben kéri a kártérítést – közölte a pereket elindító Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi képviselője. Farkas Lilla az ATV-nek adott interjút, de pertechnikai okokból nem árulta el a nyilatkozatok tartalmát. A természetben történő kifizetésről azt mondta, az ugyanolyan nonszensz, mint ha valaki repülőjegyet vesz, nem indul el a járat és utána a légitársaság mondja meg neki, hogy hogyan fogja kártéríteni ezért.

A gyöngyöspatai cigány gyerekek azért kapnak kártérítést, mert

éveken keresztül elkülönítve tanították őket.

Külön osztályba kellett járniuk, nem tartottak nekik informatikaórákat, és nem mehettek el az osztálykirándulásra, a farsangi bálba, illetve az úszásoktatásra sem.