A Kúria rövid közleményben jelentette be, a korábbiakhoz hasonlóan idén milyen jogterületek bírósági gyakorlatát vizsgálja meg. Darák Péter már felkérte a csoportok vezetőit hipotéziseik kidolgozására és az elemzői munkában részt vevők megnevezésére. A kutatásba bírák, a társ-hivatásrendek és a kapcsolódó tudományterületek képviselői vonhatók be. A csoportok vezetői a Kúria márciusi Teljes Ülésén ismertetik hipotéziseiket – olvasható a közleményben.

A felsorolt öt jogterület között van

elsőként a kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételei a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban témakör,

illetve joggyakorlat-elemző csoport alakul egyebek közt az építésügyi hatósági eljárások és az atipikus foglalkoztatási formák bírói gyakorlata áttekintésére is.

A Kúra döntése, amely szerint áttekintik a kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek bírói gyakorlatát, nem előzmény nélküli. Utóbbiról Varga Judit igazságügyi miniszter, előbbiről legutóbb múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök beszélt. A kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta, a mérték és a számosság is elfogadhatatlan abban hogy Magyarországon mintegy 12 ezer börtönlakónak van kártérítési igénye az állammal szemben, összesen mintegy 10 milliárd forint értékben.

"Eszes, jól ismert ügyvédcsoportok" rájöttek, a kínzásról szóló európai szabályok olyan lazák és abszurdak, hogy erre hivatkozva "bizniszt lehet csinálni". Ezeknek az ügyvédeknek a személyével is kell majd foglalkozni, mert "mégiscsak kihúztak az állam zsebéből sok milliárd forintot" - tette hozzá Orbán Viktor.

Bár vannak jogszabályok, amelyek fizetésre kényszerítenék a magyar államot, a kormányfő szerint ez egy joggal való visszaélés, ezért fel fogják függeszteni a kifizetéseket, és a kormány azonnal a parlamenthez fordul a szabályok megváltoztatásáért.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja most áttekinti a bírói gyakorlatot.

Hasonlóan a feltételes szabadságra bocsátás esetében, amiről Varga Judit igazságügyi miniszter már január elején, a győri kettős gyermekgyilkosságról készült jelentés áttekintése után jelezte, a tárca tavasszal a parlamentben kezdeményezi a szabályok szigorítását.

„Aki más életére tört, ne engedjük feltételes szabadságra bocsátani. Az Igazságügyi Minisztérium tavasszal a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását célzó törvénymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé” - jelentette be a tárcavezető egy videóban.

A Kúria elnöke, Darák Péter az InfoRádió Aréna című műsorában a börtön-kártalanításokról múlt héten azt mondta, már novemberben szóba került a joggyakorlat áttekintése. Több megyei törvényszék javasolta, hogy foglalkozzon a Kúria a kártalanítások kérdésével, mert eltérő gyakorlat mutatkozik – közölte.

Darák Péter az Arénában azt mondta, a kártalanításokkal foglalkozó hazai jogszabályok 2017 után lépet hatályba, az elmúlt három év ítélkezési gyakorlata már lehetővé teszi, hogy tudományos alapossággal tekinték át ezt a viszonylag új jogintézményt.