A fővárosban kicsivel több mint 80 nyilvános illemhely működik, ha a Budapestre látogató turistákat is ideszámoljuk, akkor 24-25 ezer emberre jut egy. A hasonló lélekszámú Bécsben több mint 200, Párizsban 400 nyilvános vécé működik.

A nyilvános vécék területi eloszlása erősen egyenetlen. A legtöbb a belső kerületekben található, de van a fővárosnak több olyan része, ahol egy sincs (ilyen a III., a XXII. és a XVIII. kerület). Józsefváros képviselő-testülete májusban a civilek nyomására megszavazott ugyan 55 millió forintot további nyilvános illemhelyek létesítésére, ám ezeket eddig nem sikerült megnyitniuk - írja a Népszava.

Ha valaki nyilvános helyen végzi a dolgát, és ezt a közterület-felügyelők vagy a rendőrök észreveszik, szabálysértési bírságot köteles fizetni. Ez akár 50 ezer forint is lehet. Két évvel ezelőtt az Utcajogász Egyesület az állampolgári jogok biztosához fordult egy utcai aktivista ügyében, akivel szemben a XI. kerületben indítottak eljárást, mert egy elhagyatott, bokros területen végezte a dolgát. Az ombudsman vizsgálódott, majd azt írta, hogy

„szükséges és elvárható a természetes emberi szükségletek emberhez méltó és jogszerű elvégzésére alkalmas lehetőségek garanciális biztosítottsága”.

A 80 fővárosi illemhely nagyobb részét (56-ot) a főváros cége, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. kezeli és működteti. Ezen felül nagyjából 60 kisebb-nagyobb üzletház és bevásárlóközpont ingyenesen használható toalettjeibe is be lehet térni. Az FCSM üzemeltetésében lévő közvécékben évente több mint 1,2 millió látogató fordult meg, ami 180 forintos „alapdíjjal” számolva is 200 milliós árbevételt jelent. Ez még az üzemeltetés költségeit sem fedezi egészen, nem beszélve az állandó korszerűsítésről. Az elmúlt két évben mindössze két illemhelyet sikerült felújítani, és négy automata berendezést létesíteni.