A DK az uniós források felhasználásáról

Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, az uniós pénzek felhasználása során súlyos szabálytalanságokat tártak fel, és két opció merült fel az unió részéről. Átvizsgálják az egész rendszert és ennek alapján kell a büntetést megfizetni, vagy egy tízszázalékos átalányt rögzítenek, ami 5-700 milliárd forintot jelent. Kiemelte: azt a megoldást választotta a kormány, hogy nem átvilágítják a rendszert, hanem egy tízszázalékos átalányt fizetnek be büntetésként, amit szerinte az állampolgárok pénzéből finanszíroznának. Szerinte ez elképesztően gyalázatos és az unió történetében példátlan, ugyanis uniós tagállamot még ilyen büntetéssel nem szankcionáltak.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a képviselő egyetlen állítása sem igaz. Erre két magyarázat adható, nem akar igazat mondani, de tudja, illetve, hogy nem ismeri a tényeket. A kormányfő jelezte: egyelőre utóbbiból indul ki. Rögzítette: az a helyzet, hogy Magyarországot senki semmilyen büntetésre nem ítélte, egyetlen forintot sem vesztett az uniós forrásokból. Ezek a tények - jelentette ki a miniszterelnök.

Gréczy Zsolt úgy reagált, vagy a miniszterelnök vagy az Európai Bizottság illetékes biztosa nem mond igazat. Azt kérte, utóbbi esetén, kérje számon a biztostól állításait. Szerinte a kormány vállalta a büntetés megfizetését a szabálytalan közbeszerzések miatt.

Orbán Viktor viszonválaszában kiemelte: a magyar nyelvnek vannak szabályai, a korrekció nem jelent büntetést. Kijelentette: nem lehet Magyarországtól pénzt elvenni, ugyanis az uniós pénzeket 113 százalékban felhasználja. Képtelenség, hogy egyetlen forintnyi összeget is elveszítsen Magyarország. Arról, hogy ki mit fizessen meg, azt mondta: büntetési tételként ott a négyes metró, ami az önök kormányzása alatti esemény. "Esetleg fizessék be önök!" - mondta a miniszterelnök.

LMP: lesz változás a kormány környezetpolitikájában?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt firtatta, lesz-e változás a kormány környezetpolitikájában? Szerinte e területről az elmúlt tíz évben sok jót nem lehet elmondani. 2010-ben első lépésként szétverték a környezetvédelmi intézményrendszert, megszűnt az önálló környezetvédelmi tárca - sorolta.

Kitért a környezet- és természetvédelmi hatósági rendszer gyengítésére, ezek már nem a környezet és természetvédelmi szempontokat helyezik előtérbe, hanem egyes beruházói csoportok rövid távú gazdasági érdekeit. Példaként hozta a Normafánál tervezett 220 fa kivágását Natura 2000 területen, és a 2022-es gyorsasági motoros világbajnokság magyarországi rendezését.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: lehetne nagyvonalúbb is a képviselő, nagyon sok jó dolog is történt. A kormány - szemben az LMP-vel - nem a bürokratákat védi, hanem a környezetet. Ön állást akar szerezni embereknek a környezetvédelemre hivatkozva - mutatott rá. A motoros vb-ről azt mondta, az emberek Magyarországon szeretik a motorsportot, de vitassák meg, ez egy nyitott kérdés, nem lezárt ügy. A Normafáról jelezte: ott lakik, a 12. kerületben. Tartottak egy népszavazást, amit hosszú kampányt előzött meg, majd hoztak egy döntést és érdemes eszerint haladni.

Schmuck Erzsébet reagálásában azt mondta: nem elengedőek a szép célok, programok, ezek megvalósításához intézményrendszerre és forrásokra van szükség. Előbbi gyakorlatilag nincs, forrás is nagyon kevés. Kitért arra: a nemzeti parkokat arra kényszeríti a kormány, hogy az ökológiai turizmust szolgálják.

Orbán Viktor viszonválaszában kiemelte: nem érti, az ökológiai turizmust miért kell támadni, ez egy jó dolog, nem osztja a képviselő véleményét.

Emlékeztetett a korábbi azonnali kérdések során adott válaszára, amikor jelezte: alig várja, hogy a főváros elfogadja a klímavészhelyzetre vonatkozó tervét, intézkedéseket hozzon és ami jó, nemzeti szintre emelhessék. Kár, hogy egyetlen ilyen döntés sem született - jegyezte meg Orbán Viktor.

A Párbeszéd az ellenzéki vezetésű települések támogatásáról

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormányfő október 13-a után azt mondta, együtt kíván működni az ellenzéki vezetésű városokkal. Ugyanakkor azt látják, hogy a kabinet sorra nyújtja be azokat a javaslatokat, amelyek arra mutatnak, meg akarják fojtani ezeknek a városoknak a vezetését.

Beszélt az iparűzési adóra vonatkozó javaslatról is, amit egy salátatörvény tartalmaz, és arról szól, hogy ezen városok ezt az adónemet nem fordíthatják arra amire akarják, csak a helyi közlekedésre. Mi a célja az intézkedéseknek? - firtatta.

Orbán Viktor kiemelte: azt látja, az ellenzék továbbra is "diktatúrásdit" játszik, ami ma már inkább mulatságos. Volt egy önkormányzati választás, és néhány helyen elég jól szerepelt az ellenzék. Ez diktatúrában nem szokás, s továbbra is elnyomásról, ellehetetlenítésről beszélnek. Úgy fogalmazott: "a győzelem soha sem végleges, és a vereség soha sem végzetes, ez egy politikai verseny". Megjegyezte: nincs olyan beadvány a Ház előtt, hogy iparűzési adót csak tömegközlekedési célra lehetne használni. Ezt félreérti, az szerepel a javaslatban, hogy első helyen - hívta fel a figyelmet.

Szabó Tímea reagálásában azt kérdezte: akkor miért adták be ezt a javaslatot?

A miniszterelnök jelezte: a jogszabályok végén ott az indoklás, és abban benne van, miért adják be az adott javaslatot.

Kitért arra, abban egyetértés volt Karácsony Gergely főpolgármesterrel, hogy a legfontosabb a tömegközlekedés biztosítása, és ez a lépés ebbe az irányba mutat. Ennél fontosabbat ő sem tudott volna mondani - közölte a kormányfő.

Jobbik: mennyit kell fizetniük a magyar adófizetőknek?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hozta fel a miniszterelnökhöz intézett kérdésében, hogy az Európai Bizottság nyolc kifogást talált magyar programokkal kapcsolatban, ebből "hét összefügg a közbeszerzésekkel, és az önök szorosan vett üzleti tevékenységével" - fogalmazott.

Sérelmezte, hogy ezek egyenkénti tisztázása helyett egy tízszázalékos átalánybírságot fogadott el a kormány, az így elveszett tíz- vagy százmilliárdokat ugyanis szerinte a magyar büdzséből kell pótolni. Azt kérdezte a miniszterelnöktől: pontosítsa, hogy a magyar adófizetőknek mennyit kell fizetniük.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy felelt: a kérdést kellő mélységben egy bizottsági ülésen lehetne megvitatni.

A kormány nem tesz különbséget uniós pénz és saját büdzsé között - folytatta válaszát. Az uniós pénzt azért kapja az ország, amit oda befizet.

Sem európai uniós, sem magyar költségvetési pénzből egyetlen fölösleges beruházást sem lehet csinálni Magyarországon - szögezte le -, vagyis minden beruházásnak van értelme, ami megvalósul.

Az uniós pénzeket mind meg fogjuk kapni, vagyis semmilyen büntetést nem kell fizetni - zárta szavait.

MSZP: miért érdek a Türk Tanács képviseletének befogadása?

Gurmai Zita (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől: mért szolgálja az ország érdekét, hogy úgy fogad be az ország török, azeri, üzbég vagy kazah állampolgárokat, vagyis a Türk Tanács európai képviseletét, hogy rájuk nem vonatkoznak a törvények.

Miért magyar érdek, hogy a képviselet költségeit Magyarország fedezi, az irodát semmilyen magyar hatóság nem vizsgálhatja, és az adófizetés alól is mentesülnek? - sorolta kérdéseit, megjegyezve: ezen országokkal kevesebb, mint 2 százaléknyi a magyar külkereskedelem aránya. "Ez az önök mutyija a keleti haverokkal" - fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani, a nemzetközi szervezetek képviseleteire vonatkozót is.

Általános gyakorlatnak nevezte, hogy egy nemzetközi szervezet budapesti működését részben vagy egészben Magyarország fedezi, az ENSZ itteni irodáinak nagy részét is Magyarország finanszírozza.

"Az persze nem zavarja önöket, hogy Nyugat-Európában hegyekben állnak a minaretek meg a dzsámik" - jegyezte meg a kormányfő -, "mert önök bevándorláspártiak.

Mint fogalmazott, az ügyben leginkább az zavarta, hogy a magyarországi kunokon hetekig gúnyolódtak az ellenzékiek, csak azért, mert keleti származásúak. Feltette a kérdést: ha ugyanezt tette volna bárki a zsidó származásúakkal, mi történt volna az országban? Ne alkalmazza a kettős mércét, és adják meg a tiszteletet mindenkinek - mondta a képviselőnek.