Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Nyitókép: Pexels.com

Így érzi magát a fiatalság – hetilapszemle

A Mandinerben az ifjúság helyzetéről, a Figyelőben a hetvenéves Kínai Népköztársaságról, a HVG-ben pedig az újra népszerű bakelitekről lehet olvasni.

A Mandinerben arról lehet olvasni, hogy merre tart a magyar ifjúság. A hetilap kiemeli, hogy 2000-ben indult el a nagymintás ifjúságkutatás Magyarországon, és azóta négyévenként elvégzik, kirajzolva a legfrissebb trendeket. Legutóbb 2016-ban vizsgálták a fiatalok mindennapjait és a lehetőségeit. A felmérés egyik nagy újdonsága volt, hogy

korábban jóval többen látták borúsan a jövőjüket,

2016-ra ez megváltozott és jobb lett a helyzet. A korosztály a korábbiakhoz képest még a munkavállalási lehetőségeivel és az anyagi helyzetével kapcsolatban is elégedettebbé vált. A nyelvtudás saját érzésük szerint jelentősen növekedett a 15 és 29 éves fiatalok körében, bár a nyelvvizsgával rendelkezők aránya 2012-höz képest nem változott. A családalapítás trendje nem fordult meg az évezred eleje óta. Ez annak ellenére így van, hogy a felmérésekből az is megállapítható, a házasság és a gyermek az ifjúság gondolatvilágában is egyértelműen értékként jelenik meg.

A Figyelő a 70 éves Kínai Népköztársaságról közöl összeállítást. A hetilap hangsúlyozza, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök a maoista hagyományokhoz visszatérve képzeli el a globális befolyását egyre jobban kiterjesztő távol-keleti ország következő évtizedeit. Pekingben nagy reményeket fűznek az elnök által 2013-ban meghirdetett Új selyemút projekthez. Azt várják tőle, hogy az ország gazdasági befolyása globálissá válik, új lendületet adva a gyarapodásnak. A projekt első szakaszában a közlekedési-szállítási infrastruktúrát építik ki, a másodikban – amely az elsővel párhuzamosan fut – cégeket, bankokat vesznek. Nyugat-Európában ez a felvásárló politika elsősorban az élenjáró technológiát alkalmazó vállalatokat veszi célba. Szakértők szerint

politikailag Kína úgy növeli globális befolyását, hogy gazdasági terjeszkedését használja előőrsként.

A HVG-ben arról lehet olvasni, hogy nem csupán nosztalgia hajtja, hanem a fiatalabbak is rákaptak a hagyományos hanglemezekre, amelyek eladásai évről évre rekordokat döntenek. A globális zenei piacnak a legfrissebb felmérések szerint a bakelit még mindig csak a 3,6 százalékát teszik ki, de az eladások már 13 éve megszakítás nélkül emelkednek, és a szegmens már dollármilliárdossá nőtte ki magát. A nemzetközi trendek többé-kevésbé Magyarországon is érzékelhetők. A magyar piacon még mindig majd hétszer annyi CD-t lehet eladni, mint bakelitet, ám az utóbbiak száma a világszerte tapasztaltnál is dinamikusabban növekszik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×