A Nézőpont Intézet leszögezi, az önkormányzati választásokon általában a választópolgárok a személyes teljesítményt díjazzák, illetve a helyi vezetők alkalmassága vagy alkalmasságukba vetett bizalma alapján szavaznak, de az ide önkormányzati választás az ország több pontján, elsősorban a fővárosban és több megyei jogú városban, ezúttal más elvek szerint működött. Az itt szavazó emberek többsége a személyes teljesítménnyel és a feltételezett alkalmassággal nem törődött, s elsősorban a pártpreferenciája szerint szavazott. Ez különösen Budapest önkormányzati rendszerének politikai térképét rendezte át.

A pártpreferencia szerinti szavazás megkönnyíti a leadott voksok átszámítását egy feltételezett „október 13-ai” országgyűlési választásra. A megyékben pártlistákra, de a közigazgatás többi szintjén csak személyekre lehet ugyan szavazni, a pártpreferencia szerinti személyválasztások miatt azonban ezek is könnyen transzformálható voksok. Módszertanilag három csoportot lehet elkülöníteni:

• A megyei pártlistás szavazatokat.
• A megyei jogú városok polgármestereire leadott szavazatokat.
• A főpolgármester-jelöltekre leadott szavazatokat.

Számos megyei jogú városban nem pártszínekben indultak a jelöltek (Békéscsaba, Eger, Dunaújváros, stb.), az egyes jelöltek mégis könnyen besorolhatók a politikai oldalakra. Az alábbiakban modellezett országgyűlési választási eredmény során éppen ezért a centrális erőteret felváltó bipoláris erőteret vettük alapul, az azonosítható szavazatokat vagy a kormánypártok vagy egy feltételezett ellenzéki egység szavazótáborába sorolta be az intézet. Az MSZP, a DK, a Momentum, a Jobbik és az LMP szavazóit az ellenzéki táborhoz sorolták, a Mi Hazánk vagy a Kétfarkú Kutyapárt támogatóit azonban továbbra is különálló politikai erőnek tekintették.

Az országgyűlési választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok nem szavazhatnak, ugyanakkor a külhoni magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcíme, csak állampolgársága, országos listára leadhatják voksukat. A választástörténeti adatok és külföldi állampolgárok körében végzett kismintás kutatások alapján mindkét szavazócsoport-különbség a Fidesznek kedvez. A Magyarországon élő uniós polgárok kevésbé, a külhoniak viszont 95-96 százalékban a kormánypárt támogatói. Éppen ezért modellszámításban a 2018-as szavazatszámhoz hasonlóan 222 ezer Fidesz- és összesen 6 ezer ellenzéki listát támogató külhoni szavazóval kalkuláltak.

Az önkormányzati választás feltételezett egyéni választókerületi eredményei

A szavazóköri eredmények átsorolása alapján kiszámítható, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjei egy „most vasárnapi” országgyűlési választáson 78 egyéni választókerületben győztek volna. Egyes megyékben az összes választókerületben kormánypárti győzelem kalkulálható, így

• Bács-Kiskun megye mind a 6,
• Békés megye 4,
• Győr-Moson-Sopron megye 5,
• Hajdú-Bihar megye 6,
• Heves megye 3,
• Jász-Nagykun-Szolnok megye 4,
• Nógrád megye 2,
• Somogy megye 4,
• Tolna megye 3,
• Vas és Zala megyék 3-3 direktmandátumát

is a Fidesz-KDNP szerezte volna meg. Ugyanakkor

a fővárosban az önkormányzati választási adatok átszámításával

a kormánypártok egyetlen választókerületi győzelmet sem tudtak volna aratni.

Az ellenzék összesen 28 mandátumhoz jutott volna a 106 választókerületből, azaz tizenhárommal több győzelemnek örülhettek volna, mint 2018 áprilisában. Baranyában 4-ből 2, Borsodban 6-ból 2, Budapesten mind a 18, Csongrádon és Fejér megyében 4-ből 1, Komárom-Esztergomban 3-ból 1, Pest megyében 12-ből 2 és Szabolcs-Szatmár Bereg megyében 6-ból 1 egyéni választókerületet tudott volna csupán megnyerni a teljes szivárványkoalíció.

Az önkormányzati választás feltételezett országos listás eredménye

A Fidesz-KDNP egy esetleges most vasárnapi országgyűlési választáson, a pártlistákra leadott szavazatok 53,29 százalékát szerezte volna meg, az ellenzéki összefogást alkotó pártok viszont csak 41,9 százalékos eredményt tudtak volna felmutatni a szavazatok mintázata alapján. A közvetlen listás eredményhez hozzá kell még számolni az összesen 228 ezerre becsült külhoni magyar szavazatokat, valamint a töredékszavazatokat. A Fidesz-KDNP összesen 1.017.000, míg az ellenzéki szövetség 1.155.000 ilyen töredékszavazatot tudott volna most vasárnap szerezni a modellszámítás alapján. Az összes listára jutó szavazatot figyelembe véve, a törvény által előírt mandátumkiosztási formulával, a kormánypárt összesen 51, míg az ellenzék 42 mandátumot szerezhetett volna meg. Két olyan ismert ellenzéki párt van még, amely nem vett részt az összefogásban, viszont nem is érte volna el az 5 százalékos bejutási küszöböt, az Mi Hazánk (2,7 százalék) és az MKKP (2,1 százalék).

Parlamenti matek

Az önkormányzati választás országgyűlési választási modellezése tehát egy közel kétharmados kormánypárti többséget mutató parlamentet eredményezett volna:

a Fidesz-KDNP a kétharmadhoz szükséges 133 mandátumból 129-et szerzett volna meg.

Mivel a modellezés szükségszerűen korlátozott, s például a pszichológiai hatásokat nem veszi figyelembe, összességében kijelenthető, hogy a Fidesz-KDNP-nek október 13-án is meg lett volna minden esélye egy ismételt kétharmados győzelemre.

A Nézőpont szerint a vasárnapi eredmény nem korlátozza és nem is korlátozhatja a kormányzó és alkotmányozó többséget a következő két és fél év parlamenti munkájában.