Infostart.hu
eur:
361.79
usd:
315.9
bux:
152567.83
2026. szeptember 22. kedd Móric
A mozgóurnát igénylő Kulcsár László Elemér (b) leadja szavazatát a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Hematológiai Osztályán az európai parlamenti (EP) választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Részvételi arány: magas vagy alacsony - mihez képest?

Késő estig csak találgatni lehet, melyik politikai erő hány mandátumhoz jut a nyáron összeülő új Európai Parlamentben, addig a legtöbben a részvételi arányt méricskélhetik. Van, amihez képest magas, van, amihez képest alacsony.

Az már délutánra teljesen biztos volt, hogy a Magyarországon íródó EP-választási történelem legmagasabb részvételi adatai jönnek 2019-ben.

2009-ben az európai parlamenti választásokon 30,25 százalékot mutatott a tábla délután 5-kor, 2014-ben 24,06-ot, így megjósolhatatlannak tűnt, mi jön idén, aztán kevéssel 6 óra előtt kijöttek az idei részvételi adatok: a választópolgárok idén 37,06 százaléknyian adták le szavazatukat 17 óráig.

Kevéssel ezelőtt megjött a 18.30-as részvételi adat: 41,74 százalék, 5 éve 27,64, 10 éve 34,90 állt a "kijelzőn" az EP-választásokon.

Az adat viszont kifejezetten alacsony a tavaly tavaszi országgyűlési választásokhoz képest, amikor már ebédidőben megvolt a mostani 5 órás arány, ilyenkor már 63,21 százaléknyian szavaztak.

Végleges részvételi adat csak késő este lesz, de időarányosan szűk 45 százalékra lehet számítani.

Címlapról ajánljuk
Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-ügyben, Seszták Miklósét a Volán-ügy miatt kérték ki, Magyar Péter esetében pedig lopás bűncselekménye miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×