Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.61
bux:
131508.1
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay.com

Megszűnik az egészségügyi rendszer egyik rossz szokása

Áprilistól megújul a kórházakban a várólisták rendszere. A cél, hogy a műtéti lehetőségeket kihasználva az intézményekben a lehető legkorábban operálják meg a betegeket – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. Kiss Zsolt hangsúlyozta, nem a szankcionálás a lényeg.

Ha egy kórházban heti tíz műtétet tudnak végezni, az az elvárás, hogy ezt a mennyiséget töltsék fel a várólistáról. A gyakorlat szerint azonban ez nem mindig történik így - mondta Kiss Zsolt. Az áprilisban induló új rendszer szerint az egészségügyi intézményeknek lehetőleg a legkorábbi elérhető időpontot kell adnia a betegnek.

Egy csípőprotézis-beültetésnél átlagosan nem kell 2-3 hónapnál többet várni, viszont olykor előfordulnak ennél sokkal hosszabb várakozási idők – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. Az új rendszer – az előbbi példával élve – heti 8-9 műtétet betervez, az akkut műtétekre tartalékot képezve.

Ha egy beteget hátrébb vagy előrébb kívánnak sorolni, azt a rendszer nem engedi az orvos írásos indoklása nélkül.

Ez azonban 2012 óta így van – emlékeztetett Kiss Zsolt. Ha szakmailag indokolt a műtéti időpont áthelyezése, nem jár érte szankció. A rendszer akkor szankcionál, ha nem megfelelően rögzítették a tervezett időpontot, vagy nem jelezték, hogy elvégezték a műtétet. Változás azonban, hogy bekerül egy új szankcionálási elem:

azt is büntetik, ha nem a legkorábbi időpontot adják a betegnek.

Ezzel az intézkedéssel az is elkerülhető, hogy az orvos hálapénzért cserébe korábbi időpontot tudjon biztosítani a beteg számára – tette hozzá a főigazgató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×