Lánczi Tamás: a Fidesz a csatát megnyerte, a háborút még nem

Fegyverszünet született az Európai Néppárton belül küzdő két csoport között – mondta Lánczi Tamás a szerdai döntésről, ami a Fidesz felfüggesztését hozta. A Századvég Alapítvány vezető elemzője hozzátette: a megállapodás április 26-ig, tehát az Európai Parlamenti választásokig garantálja, hogy nyugvó pontra kerüljön a vita.

„Azt nem hinném, hogy végleg lekerült a napirendről. Azt gondolom, hogy

április 26-a után valamilyen tónusban a felek vissza fognak térni ehhez a vitához,

majd meglátjuk a választási eredmények fényében, hogy milyen lesz ennek a vitának a tónusa" - fogalmazott a vezető elemző.

A Fidesz felfüggesztésével a Európai Néppárton belül sem elégedett mindenki – tette hozzá Lánczi Tamás. Szerinte egyes erőknek az volt a céljuk, hogy a Fideszt leszalámizzák a pártcsaládról, "ők sértődöttek, dühösek". Az elemző úgy látja, hogy Orbán Viktor pártja hosszú taktikázással ugyan, de megnyerte a csatát, a háború azonban még nem dőlt el.

Törésvonalak

Lánczi Tamás szerint a jobb- és a baloldali besorolás az Európai Néppárton belül, de az egész európai belpolitikában is zárójelbe került. Mint mondta: szinte valamennyi pártcsaládot törésvonal hasítja ketté. Bár sokan ezt az ellentétet a migráció kérdésében látják, az elemző szerint sokkal inkább a globalisták és a szuverenisták vitájáról van szó.

Noha a probléma legélesebben a Néppárton belül jelent meg, a baloldali pártok is küzdenek vele

– tette hozzá az elemző.

Szerinte a Néppárton belül ugyanakkor nem mérhető a globalisták és a szuverenisták aránya, hiszen a szavazáson nem vettek részt a Fideszt elítélni kívánók, "a többiek pedig lényegében egy technikai szavazással tudták le ezt az egész vitát".

"Senkinek sem kellett kitennie a lapjait az asztalra" - fogalmazott Lánczi Tamás. A Fideszről és a magyar kormánypártot elítélőkről ugyan tudjuk, hogy mit állítanak, de a többi, nagyjából 170 szavazó és pártja a szürke zónában maradt, így Lánczi Tamás szerint nem látható, hol húzódik pontosan a Néppárton belüli törésvonal.

A Századvég vezető elemzője arról is beszélt, hogy az európai egyesült államokban gondolkodó globalisták és a nemzetek Európai Unióját kívánó szuverenisták aránya a jelenlegi mandátumbecsléssel is megbecsülhető. Egy friss tanulmány megvizsgálta ugyanis, mekkora lehet a két blokk mérete. Bár természetesen nem pusztán két pártcsalád lesz az EP-ben, tanulságos megnézni, milyenek lehetnek az erőviszonyok.

Eszerint a globalisták többségben lehetnek a májusi európai parlamenti választások után a parlamentben, de egy erős elméleti pártcsalád ott lesz a patkó jobb oldalán is

– tette hozzá Lánczi Tamás.

A valóság ennél ugyanakkor árnyaltabb, hiszen az egyes pártokon belül - így a német CDU-ban és a CSU-ban - is vannak törésvonalak. Lánczi Tamás hangsúlyozta: van olyan baloldali párt Európában, amelyben egy platformon belül megjelenik a bevándorlásellenes gondolat, és nem lelkesednek az egységes Európa ötletéért sem.

Az elemző hozzátette: az integrista vonalnak azok az országok örülnek jobban, amelyek ebből vélhetően hasznot húznak majd, ilyen például Németország, Franciaország esetében ugyanakkor felemás a kép, mindkét oldal erősen van jelen.