Gróf Tisza István 1903-1905, majd 1913-1917 között töltötte be Magyarország miniszterelnöki tisztségét. Az őszirózsás forradalom során, 1918. október 31-én Hermina úti villájában lőtte agyon négy katonaruhás fegyveres.

Orbán Viktor: a magyar nemzet érdekeit tartotta szem előtt Tisza István

Meg kell becsülni, hogy Magyarországnak ma van szuverenitása, saját útja, erős gazdasága, határokon átívelő nemzeti összetartozása, és vannak erős szövetségesei - jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő Tisza Istvánt ízig-vérig nemzeti politikusnak nevezte, aki nem osztályok, nem úri klikkek, nem ideológiák, nem pénzügyi csoportok, hanem a teljes magyar nemzet érdekét tartotta szem előtt, és minden magyar kortársánál pontosabban értette Magyarország, a monarchia és Európa helyzetét.

Még ma is nehéz megérteni, hogy 1914 nyarán Európa miért szorította saját halántékához, és miért sütötte el a pisztolyt. Ám minél többet ismerünk meg a tényekből, egyre inkább úgy tűnik, az egész úgy indulhatott: hoztak egy rossz döntést Bécsben, egy másikat Berlinben, egy harmadikat Szentpéterváron, egy negyediket Párizsban és egy ötödiket Londonban, és a sok rossz döntés összeadódott egy egész Európát felőrlő katasztrófává - mondta.

Hozzátette: a magyarok nem voltak abban a helyzetben, hogy a sok rossz döntés árnyékában jó döntést tudjanak hozni, "nem voltunk szuverének, hozzá voltunk láncolva egy multietnikus birodalomhoz, egy zuhanásnak indult sziklához, amely négy év múlva földet ért, és ripityára tört".

A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

ma is a világpolitika átrendeződésének éveit éljük, ma is hódítanak önveszélyes eszmék, és nincs hiány "a másnapi címoldal horizontján gondolkodó" európai vezetőkből sem.

"Ma is észnél kell lennünk, mert egész hazánk rámehet, ha kiengedjük a kezünkből a sorsunk irányítását" - mondta Orbán Viktor.

Száz éve annak, hogy a dualizmus korának legendás politikusa mártírhalált halt, az életét kioltó lövések az egész nemzetet megsebezték, halála úgy rázta meg Magyarországot, mint Zrínyi Miklósé vagy Széchenyi Istváné - jelentette ki a kormányfő.

Szavai szerint Tisza István azzal az elhatározással lépett a politika pástjára, hogy legalább egy építőkövet tudjon vinni a magyar nemzet jövőjének megalapozásához.

A háborús összeomlás, a vörös terroristák pusztítása és az ország kétharmadának elcsatolása után ezek az építőkövek jelentették azt az alapot, amelyre a két háború közötti korszak nagy magyar államférfijai, Bethlen vagy Klebelsberg építkezni tudtak - fogalmazott, hozzátéve, hogy jó néhány építőköve még egy évszázad után is itt van abban a talapzatban, amelyre a magyar nemzetet építik.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy az őszirózsás puccsal hatalomra jutott ellenfelei Tisza Istvánnak még a halálával sem tudtak mit kezdeni.

"A szocialista operettköztársaság" vezére és csatlósai úgy voltak vele, mint a régi történelmi Magyarországgal: gyűlölték, mert büszke volt és erős, és mert annak a népnek az öntudata hatotta át, amely már ezer éve él és túlél Európa szívében - fogalmazott, megjegyezve: sem Tisza, sem pedig az ország nem akart olyanná válni, mint amilyennek "a vörös gróf és kompániája" szerették volna látni.

A kormányfő kiemelte: Károlyiék a hatalmat akarták, de nem tudtak felemelkedni a magyar néphez, miután pedig a pesti utca és vélt nyugati szövetségeseik is cserben hagyták őket, már egyenes út vezetett nekik Kun Béla cellájáig.

A beszéd után Orbán Viktor és Kövér László házelnök koszorút helyezett el Tisza István szobránál, majd imát mondott Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke.