Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
A debreceni Dóczy lakóparkban az érdeklődők számára különböző alapterületű lakásokat rendeztek be bútorokkal, konyhai eszközökkel, kisgépekkel, kiegészítőkkel, eltérő textíliákkal és tapétákkal, hogy a későbbi beköltözők ötleteket merítsenek a új lakásuk berendezéséhez.      MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Oláh Tibor

Minimális és extramagas bérleti díjak Budapesten

Aki mostanában szeretne albérletbe költözni, az igazán meghökkentő bérleti díjakat találhat, némely esetben ugyanis a piaci ár többszörösét is elkérik a tulajdonosok.

A Portfolio elemzése arra tesz kísérletet, hogy kerületenként megmutassa: a kisebb, a közepes és a nagyobb lakásoknál melyek a legmagasabb és legalacsonyabb havi bérleti díjak az albérletpiacon.

Az elmúlt években a lakásárakhoz hasonlóan a bérleti díjak is jelentős növekedésen mentek keresztül, az utóbbi időben viszont stabilizálódni látszik a piac, ám még mindig vannak különlegesen magas bérleti díjak. A Portfolio azt vizsgálta meg, hogy milyen ársávban mozog a különböző alapterületű lakások bérleti díja azokban a kerületekben, ahol legalább 100 ajánlat szerepel valamelyik nagyobb hirdetőoldal listájában (ingatlan.com, Duna House, Otthontérkép, Otthon Centrum).

A legtöbb bérlehető lakást az V. kerületben kínálják jelenleg a tulajdonosok, ezeknek a száma megközelíti az 1800-at, de a VI., a II. és a XIII. kerületben is több mint 1000 lakást adnának ki.

A belvárosban és a legnépszerűbb budai kerületekben is sokan a kiadás mellett döntenek.

Bérleti díjak

Teljes lakást - még ha az 30 négyzetméternél kisebb alapterületű is - most 75 ezer forintnál olcsóbban nem lehet bérelni ezekben a kerületekben a hirdetések alapján. Az árakat persze befolyásolja rengeteg tényező: az állapot, rezsiköltség, elhelyezkedés.

A 30 négyzetméternél nagyobb, de 40-nél kisebb, még szintén többnyire egyszobás lakásoknál is hasonló volt a helyzet, az árak a 80-90 ezer forintos minimumtól egészen 300 ezer forintig szóródtak.

A következő kategóriába másfél, kétszobás lakások (40-50 négyzetméter között) tartozna. A legalacsonyabb árak a legtöbb kerületben 100-110 ezer forinttól indulnak, a legmagasabbak akár a havi félmilliós bérleti díjat is elérhetik.

50 és 70 négyzetméter között a kerületek legalacsonyabb bérleti díjai szintén 110 ezer forint körül alakultak. Összehasonlítva az első kategóriába eső garzonlakások áraival, kiderül: körülbelül 30 ezer forinttal többért már kétszer akkora lakást is lehet bérelni a fővárosban.

A 70 és 90 négyzetméter közötti lakások esetében már inkább a háromszobás felosztás a jellemző, akinek pedig ennyi szobára van szüksége, az biztosan számolhat a VIII. kerületben 125 ezer forintos, a többi helyen inkább 140 ezres havi díjjal. A maximális bérleti díjak már több kerületnél is közelítik, vagy meghaladják az egymilliós összeget.

Az utolsó kategóriába az összes 90 négyzetméternél nagyobb bérelhető lakóingatlan került, ezeknél a kerületenkénti maximális árak már több, mint 2,5 millió forintos tartományban szóródnak. Míg a legalacsonyabb bérleti díjak alapján az látható, hogy minimum 140 ezer forintos havi kiadással kell számolni az ekkora lakást keresőknek, de több kerületnél inkább 180 ezer forint a jellemző.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×