Az állami egészségügyi ellátórendszer teljesítményét az Eurostat statisztikája alapján lehet megítélni. Ez az úgynevezett elkerülhető halálesetek számát tartalmazza. Ezen belül két kategóriát különböztetnek meg az egyik az úgynevezett kezelhető halálozás kategóriája, a másik pedig a megelőzhető halálozásoké - mondta Sinkó Eszter az Arénában.
Az előbbi gyakorlatilag az ellátórendszer számlájára írható körülményekkel foglalkozik, azt a kérdést feszegeti, hogy vajon az ellátórendszer megfelelő időben, megfelelő szolgáltatást nyújtott-e a betegeknek. Az Eurostat adataiból az derül ki, hogy Magyarország esetében ez a mutató az Európai Unió átlagához képest kétszer rosszabb, vagyis
százezer lakosra vetítve kétszer annyian halnak meg Magyarországon, mint az európai unió átlaga.
Ez az egészségügyi közgazdász szerint azt jelenti, hogy az állami egészségügyi eltátórendszer nem megfelelő időben és nem releváns szolgáltatásokat nyújt a polgároknak, gyakran nem ismeri fel időben a betegséget, vagy nem jó helyre irányítja a pácienst. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy
a magyarok nagy része egészségtelenül él és túl későn fordul orvoshoz, amikor a kezelése már vagy reménytelen, vagy nagyon nehéz, hosszú és drága.
A megelőzhető halálozásoknál az nézik, hogy az állampolgárok mit tesznek meg magukért, a saját egészségükért, és Magyarország ezt a mutatót tekintve is nagyon rosszul áll, itt is az adatok kétszer annyi halálozást mutatnak ki, mint amennyi az uniós átlag.
Erről a statisztikáról a magyar kormány is tud, hiszen a kormány szolgáltatja hozzá az adatokat, amelyek megtalálhatóak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján, a Mérték című kiadványban, és a szakember szerint azt bizonyítják, hogy baj van az állami egészségügyi ellátórendszer teljesítményével .
Sinkó beszélt az egészségügyi létszámhiányról is, amelyet szerinte a kormány komoly problémának tart, mint mondta, ez jól látszik az ágazat költségvetésén.
"Tavaly volt az az esztendő, amikor 80 milliárd forintnyi többletforrást adott az egészségügynek a kormány azért, hogy megtartsa az orvosokat és a nővéreket a közszolgáltatásban."
- emlékeztetett a szakember. Béremelésekre tehát Sinkó Eszter szerint sokat költ az állam, dologi kiadások tekintetében azonban - tehát például abban, hogy egy kórház a műtőjét fenntartsa, hogy a technikai eszközök megfelelő állapotban legyenek, ha valami probléma van velük, akkor lehessen javítani, cseréni őket - a rendszer mélységesen alulfinanszírozott.
Erre semmilyen többletforrást nem ad a kormány, tehát azt lehet mondani, hogy a humán erőforrás oldaláról betolt az állam pénzt a rendszerbe - de nem eleget, hiszen látni, hogy a magánegészségügy szívja el az orvokat, nővéreket most már Magyarországon belül is -, közben pedig
az összes többi szolgáltatásra, amely a humán erőforráson kívüli, egy fillér többletpénzt nem adtak.
A szakember szerint a kormánynak el kellene döntenie, hogy szükség van-e ennyi kórházra. Sinkó Eszter szerint erre a kérdésre nyilván az lenne a válasz, hogy nincs szüksége rá, hiszen nem tudja finanszírozni azokat. Akkor viszont az ellátórendszert kellene összehúznia, abból viszont botrány lenne, ezért inkább megpróbálják azt a megoldást, hogy adnak is pénzt a humán erőforrásokra, ugyanakkor az ellátórendszerhez nem nyúlnak hozzá.
A közgazdász úgy véli, hogy ez nem jó válasz, ehelyett Sinkó Eszter szerint hozzá kellene nyúlni az ellátórendszerhez. Példaként említette a szakember, hogy szélesíthetnék a háziorvosok szakmai kompetenciáját, mert jelenleg túl sok olyan pácienst kell kórházba utalniuk, akik Sinkó Eszter szerint helyben is megfelelő ellátást kaphatnának.