Ma már egyre többen tudják, hogyha a közjegyzői okiratban vállalt kötelezettséget nem tartják be a felek, akkor az ügy a bíróságon köthet ki, azaz ha valaki a bérleti díj fizetését közokiratban vállalja, vagy közös költséget, kötbért vagy bármilyen fizetési jogcímet közjegyző előtt vállalja, de nem teljesíti, akkor

nem kell pereskedni, hanem rögtön, közvetlen bírósági útra kerülhet az ügy

- közölte Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke.

Ha nincs közjegyzői okirat

Ha nincs ilyen okirat, akkor a bérbe adó próbálkozhat fizetési meghagyással, de ha ennek ellentmond a bérlő, akkor perré alakulhat a dolog.

Ez hosszú időt vesz igénybe, és sokkal nagyobb költségekkel jár, mintha közjegyzői okirattal érvényesíti a jogát a bérbeadó.

Ha a bérleti szerződést a bérbe adó is aláírja közjegyzői okiratban, és neki van óvadék - kaució - fizetési, vagy visszafizetési kötelezettsége, akkor ha megszűnik a bérleti szerződés, ezzel el kell számolni, sok esetben vissza kell fizetni - jegyezte meg a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke.

Ha a bérbeadó elmulasztja a visszafizetést, akkor a bérlő is közvetlen végrehajtathatja ezt a fizetési kötelezettséget - tette hozzá.

Módosítható időközben a bérleti díj?

Parti Tamás elmondta, a bérleti díj módosítása mindig a felek megegyezésétől függ.

"Ha módosítják, érdemes a közjegyzői okiratban is lekövetni. Ha ebben az évben 10 egység volt a bérleti díj és jövőre 150-re módosítják, de csak a 10 egység van közjegyzői okirattal biztosítva, akkor a közvetlen végrehajtás csak a 10 egységre fog vonatkozni. Az azon felüli részre marad a fizetési meghagyás, vagy a per" - emelte ki a Kamara elnöke.

Parti Tamás szerint a közjegyzőkhöz fordulók száma

a bérleti jogviszony terjedésével, és az érintettek egyre inkább jogkövetővé válásával növekedett meg.

"Azt lehet tapasztalni, hogy fizetési, kiköltözési kötelezettségek, bérleti szerződés alapján, illetve eleve közjegyző okiratban kötött bérleti szerződések is egyre jellemzőbbek" - összegezte az elnök.

Egyre többen mennek közjegyzőhöz

Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma, az elmúlt években pedig 60 százalékkal

- közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) csütörtökön az MTI-vel. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a közleményben kiemelte, egyre többen fordulnak közjegyzőhöz azért, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben.

A kamara szerint a nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő tegyen közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak a bérleményt visszaszolgáltatja.

Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt az önkormányzati tulajdonú lakásba költöző bérlőktől - közölte a MOKK.

A közjegyzők tapasztalatai szerint a bérleti szerződés felmondására 10 esetből 7 alkalommal tipikusan azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti, vagy közüzemi díjakat,

ritkább esetben pedig azért, mert nem tartja be a lakáshasználat feltételeit, azaz nem a szerződés szerint használja az ingatlant.

A közjegyzői kamara a közleményben hivatkozik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adataira, eszerint a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben évente megközelítően 300 esetben kerül sor bírósági határozat alapján ingatlan-kiürítésre.

A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál,

és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el - hívja fel a figyelmet a MOKK.