Székely László megállapította, hogy a nem pszichiátriai betegek esetében nincsenek meghatározva a korlátozó intézkedések elrendelésének feltételei és az alkalmazás jogi részletei, ezért az emberi erőforrások miniszterének intézkedését kérte.

Az ombudsman egy beteg ellátásával kapcsolatos panaszügy vizsgálata során tárt fel komoly problémákat a korlátozások kórházi dokumentációjával kapcsolatban.

A panaszos egy megyei kórház eljárása, az édesapja halálát megelőző egészségügyi ellátás kapcsán fordult beadványával az alapvető jogok biztosához. A kórházigazgató válaszából kiderült, hogy a beteg esetében több alkalommal alkalmaztak korlátozó intézkedést. Mivel a beteg húzogatta, kitépte magából a kanüljét, az infúzió adásakor lekötötték a csuklóját, a kezét.

A biztos a betegeket védő garanciális szabályokról tájékoztatást kért az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökétől. Az elnök szerint

a cselekvőképes beteg önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett az egészségügyi szolgáltatónak kötelezettsége, hogy a beteg testi épségét megóvja.

Ezért ad lehetőséget az egészségügyi törvény arra, hogy a szükségesség-arányosság követelményének szem előtt tartásával, a szakmai szabályok betartásával a beteg személyes szabadságát a testi épsége és egészsége védelme érdekében korlátozzák. A fizikai korlátozás kiváltható, ha a betegnek külön kórtermet és ápolót biztosítanak.

Az ombudsman jelentése szerint felmerül a gyanúja annak, hogy ha alkalmazzák is az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendeletben foglaltakat,

az egészségügyi szakdolgozók alacsony létszáma miatt a kórház nem tud megfelelően eleget tenni az érintett betegek jogainak.

Kiemelte, az állam alapjogvédelmi kötelezettsége egyértelműen kiterjed az egészségügyi ellátásra szoruló emberek jogainak védelmére és az ahhoz szükséges feltételek biztosítására.

Ebbe beletartozik, hogy a jogalkotónak garanciális szabályokban világos iránymutatást kell adnia arról, milyen feltételek mellett lehet korlátozó intézkedést elrendelni a betegekkel szemben.

Székely László szerint az adott ügyben a kórház nem teljesítette maradéktalanul a dokumentációs kötelezettségét.

Így utólag nem lehetett rekonstruálni, biztosítva volt-e, hogy a beteg valóban élni tudjon önrendelkezési - ebben az esetben az ellátás megtagadásához fűződő - jogával. A dokumentáció hiányosságai miatt az sem volt megállapítható, hogy a kórház eleget tett-e a beteg tájékoztatását előíró szabálynak.

Az ombudsman megállapította: a jogbiztonság követelményét sérti, hogy a szabályozás hiányában az egészségügyi szolgáltatók jelenleg saját eljárásrendjük szerint határozzák meg az egészségügyi törvényben foglalt betegjogok gyakorlását. Az a körülmény pedig, hogy nincsenek ilyen jogszabályi rendelkezések, alkalmas arra, hogy sértse a korlátozás alá vont emberek önrendelkezési jogát, előidézze a jogsérelem állandó, közvetlen veszélyét.