Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Trócsányi László igazságügyi miniszter (középen, háttal) expozét tart az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 5-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

A kormánypártok szerint kötelesség az alkotmánymódosítás, az ellenzék politikai célokról beszél

Megkezdte az alaptörvény hetedik módosításának vitáját az Országgyűlés kedden. A kormány a globális migrációval is indokolta annak szükségességét, míg az ellenzék a kifogásait fogalmazta meg. Az ellenzéki pártok bírálták a közigazgatási bíróságok létrehozását is.

A vita expozéját Trócsányi László igazságügyi miniszter tartotta, aki szerint a globális migrációs folyamatok, az Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvések és az egyén magánszféráját fenyegető kihívások teszik szükségessé a migránsok tömeges betelepítésének alkotmányos tilalmát, amely minden hazai, nemzetközi és uniós jogszabálynak megfelel.

A Fidesz vezérszónoka, Kocsis Máté arról beszélt, hogy a 2016-os kvótanépszavazás és az áprilisi országgyűlési választás után az Országgyűlésnek nyilvánvaló kötelezettségévé vált az alkotmánymódosítás. Bízik benne, hogy a változtatásokat az ellenzék is megszavazza. Az alaptörvény ki fogja mondani, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - a csoportos kiutasítás tilalmát is rögzítik -, ahogyan azt is, hogy nem kaphat menedéket az, aki biztonságos országon keresztül érkezett - ismertette Kocsis Máté.

A javaslat emellett korlátozná a gyülekezési jogot, hogy megakadályozza a magánházak, például a politikusi otthonok előtti permanens tüntetéseket, illetve létrehozná az önálló közigazgatási felsőbíróságokat.

A KDNP vezérszónoka, Aradszki András jó okkal és nemes céllal végrehajtott karbantartásnak nevezte az alaptörvény hetedik módosítását.

A Jobbiknak két vezérszónoka volt. Mirkóczki Ádám egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány most mindenféle migráns beengedését megtiltaná, holott korábban sok gazdag vándorlót befogadott a letelepedési kötvényekkel. Frakciótársa, Gyöngyösi Márton a Stop Sorosról beszélt, amit jogi fércmunkának minősített, ugyanakkor elmondta, hogy a kormánypárt több ponton visszakozott az eredeti javaslathoz képest, ami így, az ellenzéki képviselő szóhasználata szerint, "elvesztette Soros-jellegét".

Az MSZP vezérszónoka, Harangozó Tamás szerint az hetedik alaptörvény-módosítás "részben nettó politikai hatalmi számítás végrehajtását szolgálja, részben pedig normatartalom nélküli politikai kommunikációs lózungokat rejt". A meglévő szabályokhoz képest nem szigorítás, így nem alkalmas a jogellenes bevándorlás megállítására.

  • A gyülekezési jog korlátozása mögött azt a szándékot látja, hogy a miniszterelnök házánál többé ne lehessen tüntetni, sőt, sehol, ahol a Fidesz-KDNP nem akar tiltakozókat látni.
  • A közigazgatási bíróságok létrehozását a Kúria elleni bosszúnak tekinti.

A Demokratikus Koalíció vezérszónoka, Arató Gergely is azt mondta, hogy az alaptörvény tervezett változtatásai jogi értelemben semmilyen újdonságot nem jelentenek, és csak arra szolgálnak, hogy újabb ideológiai háborút lehessen indítani az EU ellen. Az önálló közigazgatási bíróságok létrehozását gyanúsnak, a gyülekezési törvény korlátozását pedig szükségtelennek tartja.

Az LMP vezérszónoka, Keresztes László Lóránt érdemi vitát sürgetett a migrációs krízisről, amiért a centrumországok és a globális nagyvállalatok kizsákmányoló politikáját tette felelőssé.

Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka szerint a módosítások nagy része értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan politikai lózung, amely eltereli a figyelmet a valódi problémákról, például az egészségügy gondjairól, illetve elrejtik az az aljasságot, hogy a Fidesz korlátozni akarja a gyülekezési jogot és pártbíróságot hoz létre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×