A kerület vezetője azt emelte ki, hogy miközben a 2000-es évekig az ország lepusztult gettóként, reményvesztett helyként könyvelte el Józsefvárost, addig az elmúlt évtizedben komoly változások mentek végbe.

Az 1956-os forradalom után a kommunista diktatúra nyilvánvaló politikai okokból elmulasztotta a városrész fejlesztését, szemet hunyt a bűnözés felett, lezüllesztette a társadalmat - sorolta a politikus, hozzátéve: drogosok, prostitúció, lerobbant házak, elszegényedés és bűnözés jellemezte a kerületet.

Innen kellett indulni, újrafogalmazni a célokat - mondta Kocsis Máté, kiemelve: az azóta eltelt időszakban eddig két ütemben megújult a Palotanegyed, a Corvin sétányon világszínvonalú ingatlanfejlesztés valósult meg, teljeskörűen megújult a Magdolna-negyed. A további feladatok között említette a józsefvárosi pályaudvar területének rendezését és a Blaha Lujza tér idén kezdődő rekonstrukcióját. Utóbbi együtt jár a Corvin áruház homlokzatának megújításával, amely noha korábban gyönyörű volt, azt a kommunista diktatúra alatt egy fémlemezzel befedték.

A polgármester azt is megjegyezte: a társadalmi programoknak köszönhetően - amelyek a többi közt szakképzést, gazdaságélénkítő és felzárkóztató elemeket, bűnmegelőzést, drogprevenciót tartalmaznak - nemcsak küllemében újult meg Józsefváros, de az ott élők életminősége is javult.

Az Orczy-negyed fejlesztésére rátérve kifejtette: ez Budapest nagy gyűrűjén belül az utolsó városrész, amely nem méltó a fővároshoz, és megerősítésre szorul. A terület - illeszkedve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem beruházásaihoz - 2018 és 2021 között újul meg; a kerületi városmegújító munkát pedig 2024-ig szeretnék befejezni - közölte.

Kocsis Máté felidézte azt is, hogy elsőként a közbiztonság megerősítését tűzték ki célul, s mára a VIII. kerület a fővárosi élmezőnyben van; majd a közintézmények, a közterületek, végül a lakóházak megújítására fektettek hangsúlyt. Utóbbira csak idén 1 milliárd forintot használhatnak fel a társasházak.

Beszámolt arról is, hogy manapság az emberek több mint 70 százaléka szívesen költözne Józsefvárosba, a kerületiek 81 százaléka pedig nagyobb biztonságban érzi magát, mint öt évvel ezelőtt.

Varga Mihály a beruházással kapcsolatban szintén azt hangoztatta: az nemcsak az épített környezetről szól, hanem munkahelyteremtésről, vállalkozásfejlesztésről, biztonságról is.

Mint mondta, az Orczy-negyed beruházás jól illeszkedik abba a sorba, amelyet iskolák, óvodák, közterületek megújításával kezdett a kerület. A 2005 és 2015 közötti Magdolna-negyed rehabilitációs program jó alap volt a folytatáshoz - értékelt a tárcavezető.

A városfejlesztés elemei közé sorolta az önkormányzati lakóépületek megújítását, mintegy 300 lakás - üzemeltetési költségek csökkenésével járó - korszerűsítését, a műszakilag indokolt bontásokat és az úgynevezett zöld udvar programot.

Varga Mihály megerősítette: a tapasztalatok és a mérések is igazolják, hogy az elmúlt években olyan változás indult el Józsefvárosban, amelynek révén Budapest vonzó, dinamikus városrészévé vált.