eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Durván rossz év volt a Balatonnál

Durván rossz év volt a Balatonnál

Véget ért a szezonális viharjelzés a tavaknál.

Jóval több vihart jeleztek idén az április 1. és október 31. között működő viharjelző rendszerek a Balatonnál, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál, mint tavaly.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság MTI-hez kedden eljuttatott közös közleményéből az is kiderül, hogy a három tónál

1300-2600 órán át volt érvényben első- vagy másodfokú viharjelzés a hét hónap alatt, ami 300-400 órával több, mint az előző évben volt.

2010 óta az idei számított a második legviharosabb esztendőnek.

A viharjelzést a Belügyminisztériumhoz tartozó OKF fényjelző rendszere biztosította mindhárom tónál, idén tovább növelve a környezetbarát, megbízhatóbb LED-es lámpák számát. A szolgáltatást a Balaton körül 31, a Velencei-tónál 3, a Tisza-tónál 5 fényjelző lámpaegység biztosította, amelyeket a Balatonnál további mobil fényjelző egységek is kiegészítettek. Az üzemeltetési feladatokat a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) látta el idén is.

A meteorológiai szolgálat összesítése szerint a Balatonra idén 13 erősebb vihar csapott le,

ami jelentős emelkedést mutat a tavalyi öthöz és a tavalyelőtti kilenchez képest. A legnagyobb vihar július 10-én tört a tó délkeleti részére nagyobb károkat okozva. Balatonaligán 157 kilométer/órás sebességű szelet regisztráltak. A szezon második legnagyobb vihara október 29-én tombolt, amikor három tó körüli műszer is orkán erejű, azaz 120 kilométer/óra feletti széllökéseket mért.

Az idei viharjelzési szezon első hat hónapja az elmúlt évek átlagánál 6-10 százalékkal bizonyult szelesebbnek. A lehullott csapadék mennyisége nem mutatott jelentős eltérést az 1961-1990-es évek átlagához képest. Az átlaghőmérséklet ebben az időszakban Keszthelyen 1,3 fokkal, Siófokon 2,0 fokkal haladta meg az 1961-1990-es évek átlagát. A nyári hónapok átlaghőmérséklete 1,6 fokkal bizonyult magasabbnak, mint az 1990-2015-ös évek átlaga. Az év legmelegebb napja a Balatonnál augusztus 4-e volt, amikor Fonyódon 39, Keszthelyen 38,5, Siófokon 38 fokig emelkedett a hőmérséklet. A 30 fok feletti középhőmérsékletű hőségnapok száma 36-40 között alakult a tó körül, ami magasnak számít.

A Balaton vize július 21-én melegedett fel a legjobban, amikor Siófokon 1 méter mélységben 28,9 fokot mértek.

A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közlése szerint az idei viharjelző szezonban hat vízirendészeti rendőrőrsön 25 szolgálati kisgéphajóval 56 vízirendőr biztosított szolgálatot. Elsősorban nem a fürdőzők, hanem a szörfösök, vitorlázók és egyéb vízi járműveket használók körében volt szükség rendőri intézkedésre, mentésre, ami betudható a hirtelen érkezett időjárási változásoknak is. Április elejétől október 27-ig 166 esetben 403 fürdőzőt és hajóst mentettek ki a vízből. Ebben az időszakban 20 ember fulladt a Balatonba. Egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt, vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×