Infostart.hu
eur:
373.58
usd:
339.85
bux:
137986.67
2026. november 20. péntek Jolán

Papíron ennyi magyar él hajléktalanként

Mintegy ötvenezer magyar állampolgárnak azért jelez érvénytelen biztosítási jogviszonyt a TAJ-száma, mert nincs bejelentett lakcíme. Az érintettek hiába jogosultak például gyesre vagy nyugdíjra, a hatályos törvény szerint nem számítanak belföldinek, így hátrányba kerülhetnek az egészségügyi ellátás során – mutat rá az alapjogok biztosának a Magyar Nemzet által megismert jelentése. Székely László jogszabály-módosítást szorgalmaz az ügyben, ám ezzel a nemzetgazdasági miniszter nem ért egyet.

A hatályos jogszabály alapján mind a lakcím nélküli nyugdíjasok, mind a gyesen lévő kisgyermekes édesanyák TAJ-száma érvénytelen (ezt az ellenőrzéskor barna lámpa jelzi), ugyanúgy, ahogy azoké, akiknek semmilyen jogviszonyuk nincs. Ám a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese szerint – egy belső, államtitkári utasítás alapján – valamennyien „eltérített piros lámpát” kapnak a TAJ-kártya ellenőrzésekor, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáférjenek.

A piros lámpa érvényes TAJ-t, de rendezetlen jogviszonyt jelez. Ilyen esetekben a beteget ellátják, ugyanakkor figyelmeztetik arra, hogy a nyilvántartás szerint rendezetlen a jogviszonya.

Székely László ombudsman ugyanakkor leszögezte:

komoly aggályokat vet fel, ha a kormányzat úgy próbálja orvosolni a helyzetet, hogy egy nem nyilvános, belső államtitkári levélben a jogi előírások kikerülésére szólítja fel a szakigazgatási szervet.

Az alapvető jogok biztosa szerint annak okát, hogy még mindig közel harmincezres nagyságrendű az állandó lakhellyel nem bíró biztosítottak száma, elsősorban a jogszabályok nem megfelelő ismeretében és a régóta berögzült félelmekben kell keresni. Ugyanis az érintettek közül sokan még mindig nem ismerik azt a szabályt, hogy 2013 márciusa óta már nem kell a bérbeadó hozzájárulása a bejelentkezéshez.

A problémák másik eredője, hogy az esetek egy részében nem születik írásos lakásbérleti szerződés, mert a tulajdonos feketén adja ki a lakását, vagy a bérbeadó kilátásba helyezi a lakásbérlet egyoldalú megszüntetését arra az esetre, ha a bérlő a lakásba bejelentkezne.

Székely László a jogsértés orvoslása érdekében felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert,

fontolja meg a belföldiség fogalmának módosítását

annak érdekében, hogy azokat, akik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság feltételeinek megfelelnek (vagyis biztosítottak, és a valóságban van is hol lakniuk), de nincs bejelentett lakcímük, a jogviszonyuk ellenőrzése során ne érje hátrány - számolt be a Magyar Nemzet.

A jelentésre adott válaszában a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy a lakóhellyel rendelkező, és annak bejelentésére jogszabály alapján köteles állampolgárok, akik ennek bármilyen okból nem tesznek eleget, nem jogkövető polgárok.

Álláspontja szerint a biztos által kért jogszabály-módosítás e „jogellenes állapot” fenntartását segítené elő.

Úgy látja, hogy mivel e személyeknek megvan az elvi lehetőségük a lakcím bejelentésére, így megfelelhetnének a Tbj.-ben foglalt feltételeknek, és akkor jogviszonyuk rendezett lenne.

A miniszter arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy a jelentésben hivatkozott államtitkári körlevél az Emberi Erőforrások Minisztériumának utasítása.

A kapott válasz alapján a biztos – az ajánlását fenntartva – az emberi erőforrásokért felelős miniszterhez fordul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

Tisza-kormány: átalakulnak a rendszerhasználati díjak, megszületett a minimálbér-megállapodás

2027-től átlagosan 43–55 százalékkal csökkennek a vállalkozások áramhálózati díjai, a háztartások éves elosztói alapdíja viszont közel tízszeresére emelkedik. A kormány átvállalja a lakossági többletterheket, így a rezsicsökkentett áramár továbbra is 36 forint marad kilowattóránként, a kompenzáció forrása azonban egyelőre nem ismert. Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről is, amely 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra nő. A 2027-es költségvetéshez 246 módosító indítvány érkezett. A kormány 16 milliárd forintból 176 új mentőautót vásárol. Eközben Magyar Péter miniszterelnök segítségét kéri a fizetésképtelenség határára került Dunaújváros. A NAV-nál újabb hét vezetőt mentettek fel. Tizenkét év után először látogatott Budapestre lengyel külügyminiszter.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×