Infostart.hu
eur:
373.85
usd:
340.08
bux:
138353.41
2026. november 20. péntek Jolán

Plakáttörvény: mégis napirenden az MSZP javaslata is

A településkép-védelmi törvény feles többséget igénylő módosításával fogadná el a már egyszer elbukott plakáttörvényt a Fidesz. Az ellenzék szerint az előterjesztés alaptörvény-ellenes.

A több médium által csütörtökön már nyilvánosságra hozott módosítással, a településkép-védelmi törvény pusztán feles többséget igénylő átírásával fogadná el a kormánytöbbség az államfő által nemrég visszadobott plakáttörvényt. A dokumentum értelmében a pártok és az általuk közvetlenül - jelentős összegben - támogatott szervezetek csak az előző év listaárain hirdethetnének, kedvezményeket pedig csak közbeszerzéssel kaphatnának. A plakátokat hatóság ellenőrizné, a törvényt megszegő pártokat pedig pénzbírsággal sújtanák.

A törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége támogatta a módosítást.

Bárándy Gergely, az MSZP részéről példátlannak és jogszabálysértőnek tartotta, hogy a másik napirendi pontként tárgyalt előterjesztést bár maga az MSZP nem nyújtotta be módosításként, a törvényalkotási bizottság napirendjén mégis szerepelt. Itt a korábbi szocialista szakmai javaslatról volt szó, amelytől Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének közbelépésére álltak el a szocialisták, amikor már körvonalazódott egy alku lehetősége a szocialisták és a kormánypártok között.

Gulyás Gergely erre reagálva, aláhúzta, hogy számára e-mailben, a szocialisták frakcióvezetője, az erről szóló hétfői, ötpárti egyeztetést követően küldte el a módosító javaslatot, majd kikérte magának, hogy az MSZP saját belső működési zavaraival a bizottság ülését terheli. Végül a bizottság többsége megszavazta, hogy ezt a dokumentumot is benyújtott módosításként kezeljék.

A településkép-védelmi előterjesztést Staudt Gábor, a Jobbik részéről a beterjesztés módja miatt, illetve mivel a pártok gazdálkodását érintő nem pusztán technikai módosításokat tartalmaz az előterjesztés, alaptörvény-ellenesnek tartotta.

Az LMP-s Szél Bernadett szintén arra kérte a kormánypártokat, hogy vonják vissza a nem megfelelően előkészített, alaptörvény-ellenes előterjesztést, mivel az jogot adna államigazgatási szerveknek a pártok gazdálkodásának vizsgálatára. A kormánypárti többség azonban ezzel nem értett egyet.

A plakáttörvényt nem titkoltan a Jobbik kampánya ellenében nyújtottak be a kormánypárti képviselők. A javaslat kampányidőszakon kívül megtiltotta volna a politikai plakátok kihelyezését. Különböző okokból, de egyik ellenzéki képviselő sem bólintott rá, így az Országgyűlés csak a jogszabály egyszerű többséget igénylő részeit fogadta el, kétharmados passzusait nem. Ez azonban önmagában értelmezhetetlen volt, így Áder János köztársasági elnök visszaküldte a Háznak. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője erre hivatkozva kezdeményezte mára a rendkívüli ülés összehívását, a képviselők hamarosan szavaznak a törvényalkotási bizottság által elfogadott módosításokról.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×