"A 2018. évi költségvetés a munkából élők költségvetése, amely minden magyar ember számára megteremti annak a lehetőségét, hogy ismét tehessen egy lépést előre a saját életében" – e szavakkal kezdte meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi büdzsé általános vitáját az Országgyűlésben.

Majd hozzátette, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a munkahelyteremtés ösztönzése, a családok támogatása és Magyarország biztonságának erősítése mellett.

Közölte: a kedvező fiskális és a reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően a költségvetés 2018-ra 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos hiánnyal számol, 3 százalékos infláció mellett.

Varga Mihály hozzátette, hogy az államadósság a GDP 70,5 százalékra csökken, ami 1,5 százalékponttal lesz alacsonyabb a 2017. évinél.

A tárcavezető ismertetése szerint jövőre az oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyre 102 milliárddal, a nyugdíjakra, a családtámogatásra és a szociális területre 287 milliárddal, gazdaságfejlesztésre 205 milliárddal, míg rendvédelemre és a közbiztonság megerősítésére 83 milliárd forinttal több pénz jut, mint idén.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint megalapozott a 2018-as költségvetés, a javaslat előkészítése és tartalma megfelel a jogszabályoknak, és hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához.

"Mintegy 1400 milliárd forint értékű kiadási előirányzatra mondjuk azt, hogy részben megalapozott, valamint 116,5 milliárd forintnyi kiadás tervezését ítéljük nem megalapozottnak. Erre figyelemmel 107 milliárd forint erejéig a betervezetthez képest túlteljesülést, túlköltekezést prognosztizáltunk" - mondta az ÁSZ elnöke. 

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szintén úgy látta, hogy a jövő évi büdzsé a pénzügyi stabilitást tükrözi.

"A tanács véleménye szerint az államadósság-szabálynak való megfelelés akkor sincs veszélyben, ha a gazdasági növekedés mértéke esetleg valamivel szerényebben alakul, mint azt a költségvetésben kiindulásnak tekintették" - jelezte a KT elnöke. 

Kovács Árpád kitért arra is, hogy a Költségvetési Tanács az áfa, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adóból tervezett bevételek teljesülését érzékenynek, a kiadási előirányzatokat viszont összességében reálisan tervezettnek tartotta.