A helyi, kerületi bíróságokról - ahol a kisebb súlyú ügyeket tárgyalják - még nincsenek első negyedévi adatok.
A kerületi bíróságokon 2012-től és 2016-ig összesen több mint 1000 fiatalkorú ellen nyújtott be vádat az ügyészség. 2012 és 2015 között csökkent az ilyen eljárások száma, 2012-ben több mint 270, 2015-ben mintegy 130 fiatalkorú ült a vádlottak padján.
2016-ban azonban ismét közel 190 fiatalkorú ellen emeltek vádat
- ismertette a szóvivő.
A 2013-as jogszabályváltozás után, a büntethetőség korhatárának 14 évről - bizonyos ügyekben, bizonyos feltételek megléte esetén - 12 évre leszállítását követően egyedül a 2016-os évben folyt a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén olyan büntetőeljárás - összesen kettő -, ahol a vádlott nem töltötte be a 14. életévét.
A kerületi bíróságokon 2012 és 2016 között legtöbbször rablás miatt folyt eljárás fiatalkorúak ellen, ezen kívül lopás, garázdaság, testi sértés, zsarolás, rongálás, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, kábítószeres cselekmények, hamis vád és kerítés is volt a vádak között - mondta Póta Péter.
A 2012 és 2016 között érkezett kerületi ügyek 72 százalékában állapítottak meg bűnösséget a bírák, az ügyek kevesebb mint 1 százaléka zárult felmentéssel. A többi eljárást egyéb módon fejezték be, például az eljárás megszüntetésével, egyesítéssel, felfüggesztéssel.
A törvényszéki szinten 2012-2016 között fiatalkorúakkal szemben indult büntetőügyekben életveszélyt okozó testi sértés és szexuális erőszak bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. Emberölés és minősített emberölés miatt 2012-ben volt vádemelés, 2015-ben egy esetben közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés miatt. Valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki a törvényszék - mondta el a szóvivő.
A jelenleg hatályos törvény szerint fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem, a felelősségre vonás feltétele azonban, hogy elkövetéskor rendelkezzen a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással, amit igazságügyi elmeorvos szakértő vizsgál.
A 12 és 14 év közötti fiatalkorú csak meghatározott bűncselekmények esetén büntethető, ilyenek az emberölés különféle esetei, az életveszélyt és halált okozó testi sértés, a terrorcselekmény, a rablás és a minősített kifosztás. Velük szemben legsúlyosabb szankcióként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság, legfeljebb négy éves időtartamra.
A 14., illetve a 12. születésnapján az elkövető még gyermekkorúnak számít, így a fiatalkorúság kezdetének a születésnapot követő nap tekinthető. Ez irányadó a 18. születésnapra is, vagyis az elkövető csak a következő nap számít nagykorúnak.
A fiatalkorúval szemben alkalmazott szankció célja a törvény szerint a fiatalkorú helyes irányú fejlődésének elősegítése.
A Kúria szerint büntetést csak akkor lehet kiszabni, ha másként nem érhető el a fiatalkorú helyes irányba történő fejlődése. Erre utalhat a sorozatos elkövetés, a többes halmazat, az elkövetési mód, a több minősítő körülmény, a társtettesség, a csoportos, vagy a bűnszövetségben való elkövetés.
Életfogytig tartó szabadságvesztés kizárólag azzal szemben szabható ki, aki cselekménye elbírálásakor betöltötte 20. életévét.
A fiatalkorú előzetes letartóztatásának csak akkor van helye, ha az a bűncselekmény különös tárgyi súlya miatt szükséges. Az ügyészek 2016-ban 40 fiatalkorú letartóztatására tettek indítványt, ebből 27 került letartóztatásba, 7 házi őrizetbe, 3 lakhelyelhagyási tilalom alá, míg 3 fő szabadlábra. Az ügyészség két 14 év alatti letartóztatását indítványozta, a bíróság mindkettőjüket javítóintézetben előzetes letartóztatásba helyezte.
Fiatalkorúak ügyeiben a tárgyalásról a nyilvánosságot ki kell zárni, ha ez a fiatalkorú érdekében szükséges. A bíróság még azt is elrendelheti, hogy a tárgyalásnak azt a részét, amely a fiatalkorú helyes irányú fejlődését károsan befolyásolhatja, a fiatalkorú távollétében tartsák meg.