„Nem a gépjármű kormányának jobb vagy bal oldali elhelyezkedése, hanem

a két közlekedés rendje közti különbség, a KRESZ-szabályok alkalmazása jelent statisztikailag is kimutatható problémát”

– mondta a Magyar Időknek Kovács Kázmér. A Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke szerint elsősorban a gépjármű vezetőjén múlik, mennyire balesetveszélyes egy – döntően Nagy-Britanniából behozott – jobbkormányos autóval a magyarországi forgalomban való közlekedés.

„Egy ilyen járművel az előzés, a balra kanyarodás jelenthet kellemetlenséget,

míg egy magyar KRESZ-hez szokott sofőrnek Angliában az ottani balkéz-szabály következetes betartása jelent kihívást, és ez fordítva is igaz” – mondta az ügyvéd.

Számos EU-tagállamban volt kísérlet már arra, hogy baleseti statisztikákra hivatkozva megtiltsák használt jobbkormányos járművek behozatalát és forgalomba helyezését, vagy legalább kötelezzék tulajdonosaikat a jármű balkormányossá való átépítésére – írta a Magyar Idők.

A luxemburgi Európai Bíróság 2014 márciusában mondta ki, hogy sem Lengyelország, sem Litvánia nem korlátozhatja gépjárművek forgalomba helyezését csak azért, mert azokban a jobb oldalon van a kormány, ez ellentétes az uniós joggal. A testület szerint ugyanis mind az új, mind a használt jobbkormányos járművek behozatalát érintő

korlátozás sértené az áruk szabad áramlását előíró uniós alapszabályt.

Magyarországon hetvenöt éve, 1941-től van mindenütt jobb oldali közúti közlekedés, ezzel Magyarország a kontinensen utolsó előttiként tért át a jobb oldali közlekedési rendre, utolsóként ezt Svédország tette meg 1967-ben.

A világ csaknem egyharmadában a bal oldali közlekedés a kötelező:

Európában Cipruson, Írországban, Máltán, Nagy-Britanniában, miként – többek közt – Japánban, Indiában, Hongkongban, Szingapúrban, Thaiföldön, Ausztráliában, Új-Zélandon, a Dél-afrikai Köztársaságban, Kenyában és Tanzániában is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!