Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa elmondta,

a Nap ilyenkor tizenkét órát van a horizont fölött és ugyanennyit alatta.

„Ezt a földi légkör kicsit befolyásolja, mert látszólag kicsit magasabban van a nap, mint gondolnánk, de elméletben ilyenkor pont a földi Egyenlítő fölött süt a nap. Az Egyenlítőn lévő tartományokban, az esőerdőkben ilyenkor délben pontosan a fejük fölött látják az emberek a napot.”

A csillagász hozzátette, ahogy haladunk előre, egyre inkább az északi féltekén élők látják magasabban a napot, a déli féltekén élők pedig egyre alacsonyabban, ott jön a tél.

„A Föld fokozatosan az északi felét fordítja a nap felé. Ma viszont a két félteke egyenlően kapja a megvilágítást a Naptól.”

A napéjegyenlőség március 20-án vagy 21-én van, az elcsúszás abból adódik, hogy a Föld 365 és egynegyed nap alatt kerüli meg a Napot. Ezt a szökőévekkel egyenlítjük ki – mondta el a csillagász. Az elcsúszás évente hat óra, mert

a Föld nem a naptár, hanem a fizika szerint kering

– tette hozzá Sárneczky Krisztián.

„A földpálya meghatározott pontjába mindig egy keringéssel később ér, minden évben hat órát elcsúszik, majd a szökőévvel visszaugorja, emiatt dátum szerint egy-egy napot eltolódhat a naptárunkban a nyári, téli napforduló és a napéjegyenlőség.”

Csillagászati szempontból ennek nincs jelentősége, ilyenkor nem történik semmi különös az égen, inkább meteorológiailag és a húsvét kijelölése miatt fontos – jelezte az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

„A húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő telehold utáni első vasárnap.”

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!