Szentes Tamás, az országos tisztifőorvos az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában elmondta, hogy

a kanyaróval megfertőződött egészségügyi dolgozók jól vannak,

jelenleg családjuk körében gyógyulnak.

Hozzátette, az oltás sem jelent százszázalékos védelmet, csak nagyon valószínű, hogy távol tartja a betegséget.

A közlemény szerint azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR-oltás meglétét,

a Romániával határos megyékben be kell oltani.

A tisztifőorvosi hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán és kiütések jelennek meg a fején, arcán, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessen meg például a váróteremben.

Romániából is jöhet

Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas, 95 százalék alatti. Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják.

A közlemény szerint hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolással összefüggő esetből is csak tizenkettőt jelentettek Magyarországon. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.

A tisztifőorvosi hivatal közölte, a romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell. A betegellátás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé.

Influenzaszerű tünetek

A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően kettő-négy nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két alkalommal, 15 hónapos, majd 11 éves korban kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok alapján mintegy 99 százalékos védelmet biztosít.

Egy oltás kevés lehet

Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró - áll a közleményben.

A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek közé tartoznak az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el - tudatta az OTH.