A napokban a szlovák agrártárca hívta fel a figyelmet arra, hogy ugyanazon márkájú termékből silányabb minőségű kapható a szlovák boltokban, mint a szomszédos Ausztriában. A Magyar Idők ezzel kapcsolatban megkereste a Földművelésügyi Minisztériumot is, ahol közölték: Magyarországon is végeztek hasonló vizsgálatot, az ellenőrzés eredményei pedig összecsengenek a szlovák tapasztalatokkal.

A magyar agrár­tárca szerint az érintett tagállamok összefogásával, uniós szinten kell kezelni a problémát. Mivel a jogi környezet nem a legkedvezőbb, a probléma megoldását elsősorban a vásárlói tudatosság erősítése jelentheti. A nagyvállalatok megkülönböztető tevékenységére fel kell hívni a fogyasztók figyelmét, a fogyasztóvédelmi hatóságok együttműködését pedig erősíteni kell a tagállamok között.

Néhány különbség

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és a jelölésük alapján. Az italok közül a Coca-Cola esetében is szembetűnő volt a különbség. A Magyarországon kapható változat illata kevésbé telt, kevésbé összetett, ami a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet a Nébih szerint. Az összetételt tekintve a magyar Coca-Cola cukortartalma kicsit magasabb volt (0,6 százalékkal), ráadásul az osztrák verzióval ellentétben olcsóbb, kukoricaalapú édesítő felhasználásával készült.

A Nesquick kakaópor magyar változatának illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.

A vizsgált tejtermékek – Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital – érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen. A magyar puding hígabb, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik, a joghurtnál pedig az aroma különbsége miatt a magyar harsányabb ízű és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztet.

A legszembetűnőbb különbség az instant leveseknél figyelhető meg. A Nébih kétféle Knorr porkeveréket vizsgált, de az azonos megnevezés és termékmegjelenítés ellenére sem sikerült igazolni, hogy két egyforma levesporról lenne szó. A Knorr marhahúsleves kagyló­tésztával és húsgombóccal megnevezésű termék csomagjában a magyar vásárló 48 gramm, míg az osztrák fogyasztó 60 gramm levesport kap a pénzéért. Mindkét változatból három adag leves készíthető el, ám az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel duplaannyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, így ugyanakkora adagban ötödével sűrűbb, intenzívebb ízű levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. A Knorr Fix Carbonara spagettialapban pedig a magyar termék nem tartalmazott sajtot, miközben az osztrák mintában három­féle sajtot is talált a hatóság.