Közös javaslatot dolgoznak ki a parlamenti ellenzék pártjai a vagyonnyilatkozati rendszer megváltoztatására - erről született megállapodás a mai (hét) ötpárti egyeztetésen. A kormányoldal és az ellenzék között nincs egyetértés a vagyonnyilatkozatok ügyében. A Fidesz úgy látja: a magyar rendszer az egyik legszigorúbb Európában. A szocialisták szigorítanának a szankciókon, az LMP kötelező vagyonosodási vizsgálatot írna elő és az Állami Számvevőszékre bízná a vagyon és a jövedelem egyensúlyának összevetését. A Jobbik az elektronikus bevallást szorgalmazza és bővítené a nyilatkozók körét.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint 76 milliárd 600 millió forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot az Európai Bizottság a 4-es metró építésénél elkövetett szabálytalanságok miatt. Csepreghy Nándor az InfoRádióban közölte: az Európai Csalás Elleni Hivatal mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházásánál. Megerősítette, hogy a kormányzat az ügyben büntetőfeljelentést tesz. Demszky Gábor volt főpolgármester azt feltételezi, hogy az Unió a támogatás feltételéül szabott forgalomszervezési átalakítások megvalósítását hiányolja. Az egykori városvezető szorgalmazza, hogy legyen nyilvános a korrupciós jelentés.

További ázsiai befektetések célpontja lehet Magyarország - mondta a nemzetgazdasági miniszter Hongkongban. Varga Mihály a 10. Ázsiai Pénzügyi Fórumon tartott előadásában úgy fogalmazott: az Európai Unión belül az elmúlt két évben Kelet-Közép-Európa lett a növekedés motorja. Hozzátette: Magyarország érdekelt minden olyan együttműködésben, amely segíti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítését és hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, a versenyképesség emeléséhez.

Változatlanul hagyta a világgazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó becslését a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF világgazdasági kilátásokról szóló kiadványában 3,4 százalékos átlagos globális gazdasági növekedéssel számol az idén. Jövőre a globális gazdaság 3,6 százalékkal nőhet a legújabb becslés szerint, ami szintén azonos az októberi előrejelzéssel. Magyarországgal is foglalkozó beszámolóját áprilisban ismerteti a Valutaalap.

A Baromfi Termék Tanács szerint csak fokozatosan szűnhet meg a kacsa- és libahús hiánya a madárinfluenza-járvány végén. Csorbai Attila elnök-igazgató elmondta: Magyarországon a baromfihús fogyasztás mintegy 10 százalékát adják a vízi szárnyasok. A betegség miatt törzsállományokat is le kellett ölni, ezért nincs elegendő napos állat, amit hizlalni lehetne. Eddig mintegy 3 milliárd forint kár érte az ágazatot. A szakember elmondta azt is, hogy a vízi szárnyasok húsának importjára nincs esély, mivel más termelő országokban is jelentősek a károk, példaként Bulgáriát említette, ahol szintén sok szárnyast öltek le a madárinfluenza miatt.

Stabilitásra és kiszámíthatóságra törekszik a közoktatásban az új intézmény-fenntartói rendszer - jelentette ki a Klebelsberg Központ új vezetője. Solti Péter az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a döntéseket a tankerületi központok fogják meghozni, az országos központ pedig segítséget nyújt ebben. Hozzátette: nő az iskolaigazgatók mozgástere azzal, hogy a tanárok felvételénél vétójogot kapnak. A Klebelsberg Központ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatok az új fenntartói modell kialakítása után, vagyis az iskoláik átadását követően is beleszólhatnak az intézményeik működésébe a Tankerületi Tanácsokon keresztül.

Magyarország legkisebb településeire is eljutottak a Gulág-emlékév programjai – hangsúlyozta az InfoRádióban az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence elmondta: az eseménysorozat célja, hogy minden településen, ahonnan magyarokat hurcoltak el a Gulágra, legyen valamilyen megemlékezés. Összesen 600 civil, vagy helyi pályázatot tudott az emlékév támogatni nagyjából egymilliárd forintból.

Bepereli Oroszországot az ENSZ Nemzetközi Bíróságán Ukrajna. Kijev azzal vádolja Moszkvát, hogy a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével, a Krím elcsatolásával megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt. Az ukrán álláspont szerint Oroszország a három éve bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmóddal megszegte a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót. A Petro Porosenko államfő által ismertetett adatok alapján jelenleg mintegy 1,7 millió a belső menekült Ukrajnában; azokat pedig, akik a Krímben vagy a Donyec-medencében maradtak, üldöztetés és kínzások fenyegetik.