Infostart.hu
eur:
366.66
usd:
332.73
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Simicskó: szükség van az európai civilizáció védelmére

Szükség van a védelmi rendszerek megerősítésére és az európai civilizáció védelmére - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter, a KDNP alelnöke a keresztény civil szervezetek 12. országos fórumán csütörtökön, a Parlamentben. A tanácskozás témája a menekültáradat, a felelősség- és segítségnyújtás.

Simicskó István hangsúlyozta: a védelmi rendszerek megerősítése nem azt jelenti, hogy a kormány ne lenne befogadó.

Minden emberi élet érték, minden civilizáció, vallás érték, de mindent a maga helyi értékén kell kezelni, a civilizációk összekeverése biztonsági kockázatot jelent - szögezte le.

Hozzátette: a magyar biztonsági határzár megépítése példamutató, ugyanakkor jelezte, Magyarország abban érdekelt, hogy az Európai Unió megtalálja a közös védelem lehetőségét, például felálljon egy európai hadtest.

A migránsáradat miatt növekedett a terrorfenyegetettség Európában, senki nem tudja, mennyi terrorista érkezett kontroll nélkül a migránsokkal a kontinensre, a magyar kormány ezért próbálta "terelni" a migránsokat, hogy regisztrálhassa őket, azonban ők nem voltak együttműködők - mondta a politikus.

A miniszter kiemelte, nem csak a jelenlegi migránsáradattal kell megküzdenie Európának, mert a globális felmelegedés miatt bekövetkező változások miatt emberek százmilliói indulhatnak el egy élhető kontinens, Európa felé, ez pedig óriási civilizációs, kulturális változásokat okozhat.

Simicskó István szerint a migránshelyzet olyan kihívás, amelynek kezelése során szoros együttműködés alakult ki a visegrádi országok között, amely mérföldkő lehet a V4k történetében.

A konferenciát levélben köszöntötte Harrach Péter, Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, a KDNP frakcióvezetője, aki a tanácskozáson felolvasott üzenetében azt írta: csak azok az országok képesek a migránsproblémára hiteles és hatékony választ adni, amelyek ismerik és vallják a hagyományos európai értékeket.

Jelezte: a migránskérdéssel kapcsolatban igyekszik hiteles keresztény és felelős politikai véleményt megfogalmazni, ez számára a kettős felelősség elvét jelenti, vagyis segítség a tényleges üldözötteknek és önvédelem Európának, azon belül Magyarországnak.

Úgy fogalmazott, az üldözött embereknek biztonságot kell adni saját hazájukban, az elüldözötteknek pedig saját kultúrkörükben lévő szomszéd országokban átmeneti otthont nyújtani, ez a nyugati világ felelőssége is. Másrészt Európát meg kell védeni egy távoli kultúra integrálódni képtelen tömegeitől, hogy ne alakuljon ki a veszélyeket rejtő párhuzamos társadalom - szögezte le Harrach Péter.

A tanácskozáson Speidl Bianka migrációkutató előadásában arról beszélt, a muszlimok számára "amiből isten kimarad, szükségképpen rossz, és semmiképpen nem szabad komolyan venni", ezért a nyugati, szekuláris gondolatrendszer minden érve súlytalan marad.

A nyugati országok vezetői több mint fél évszázada hagyják figyelmen kívül a tényt, hogy a bevándorlók vallásukkal együtt egy kultúrát is magukkal hoznak, egy olyan kultúrát, amely saját értékrendjét isteni eredetűnek, univerzálisnak és természetesnek tartja - jegyezte meg.

Hozzátette: nyilvánvaló, hogy "a szekuláris, tehát az istentagadó, liberális közegben burjánzik a vallási radikalizmus".

"A kereszténység értékeinek és alapelveinek hangsúlyozása és betartása az egyetlen híd, ami a két kultúrát összeköti. Az, ha az istenre való hivatkozás nem frázisként, hanem megélt valóságként tér vissza magán- és közéletünkbe, mintát és alternatívát kínálva azoknak is, akik a miénktől eltérő istenfogalommal rendelkeznek, ám a transzcendens értékek mindenek fölötti értékét vallják" - összegezte a migrációkutató.

Maróth Miklós, az MTA alelnöke előadásában emlékeztetett: az iszlám azt állítja, a zsidók és keresztények meghamisították az őskinyilatkoztatásokat, és ezzel elérte, hogy önmagát mint az igazság végső birtokosát tudja bemutatni.

A muzulmán és keresztény kultúra együttéléséről szólva azt mondta, számos olyan kifejezés van, amelyet mindkét kultúra ismer, használ, de ezek nem kompatibilisek egymással.

Két külön kultúrában élünk, szerintük hamisítók vagyunk, emiatt szó sem lehet arról, hogy az iszlám elfogadja a mi magyarázatainkat, a mi elveinket. Õk a saját elveiket akarják betartatni velünk akkor is, amikor mi odamegyünk, mert ez isteni törvény, amely szerint élnek. És ezt akarják betartatni akkor is, amikor idejönnek - mondta.

Hozzátette: miközben az Európába érkező muzulmánoknak erős nemzet- és vallástudatuk van, és erős a szolidáris közöttük, a keresztényeknek nincs sem kereszténytudatunk, sem erős nemzettudatuk, és a szolidaritás sem működik közöttük.

Egy erős öntudattal szemben áll egy széteső, individualista, az anyagi értékre koncentrálódó, szekuláris Európa, amely álproblémákkal küzd - szögezte le.

A professzor a multikulturalizmusról szólva azt mondta, az nem multikulturalizmus, amikor egymás mellet élnek kultúrák, amelyek nem tudnak egymással beszélni. 

Címlapról ajánljuk
Tanár a munkácsi dróntámadás után: a gyerekek most tudták, hogy ez a légiriadó komoly

Tanár a munkácsi dróntámadás után: a gyerekek most tudták, hogy ez a légiriadó komoly

Órákat töltöttek az óvóhelyen a munkácsi magyar iskola tanulói is kedden délelőtt – mondta az InfoRádióban az intézmény tanára, Popovics Pál. A helyzet tragédiája, hogy mostanra a gyerekek hozzászoktak a légiriadóhoz. A keddi nap azonban más volt, már a radarképek alapján sejteni lehetett, hogy „igazi” riasztás lesz. A kisgyerekek közül van, ki már ebbe született bele.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×