A felsőoktatási államtitkár kifejtette: a stratégia elkészült a Felsőoktatási Kerekasztal tagjainak aktív közreműködésével, annak legutolsó változatát másfél hete nyilvánosságra hozták. Kiemelte: az elmúlt 25 évben zajlott felsőoktatási változtatásokat le kellett zárni és az új irányokat ki kellett jelölni.

A stratégiához kapcsolódva akcióterveket is rögzítettek - jelezte és fő területként jelölte meg a profiltisztítást, az intézményrendszer átalakítását, az oktatás-innovációt és a hatékony oktatásirányítást. Speciális beavatkozási területként emelte ki a pedagógus-, az orvos- és az egészségügyi képzést, a természettudományos képzést, a gazdasági és agrárképzést.

Hozzátette, az orvosképzéssel nincs baj, de ahhoz, hogy ez a szint fenntartható és fejleszthető legyen, az infrastruktúra és klinikai háttér területén beavatkozásra lesz szükség.

Szólt arról is, hogy csak a hallgatóknak 10 százaléka vesz részt külföldi részképzésben, ezen mindenképpen változtatni szeretnének. Ez az arány 2023-ra 20 százalékra nőne.

Az intézményrendszer átalakításáról azt mondta: a struktúra kialakult az elmúlt 25 évben, az ország lefedettsége majdnem teljes, s a gazdasági és társadalmi szerkezethez is majdnem teljes mértékben illeszkedik. Ugyanakkor szükséges a felsőoktatási hozzáférés bővítése az ország több pontján, itt alapvetően közösségi alapon működtetett felsőoktatási funkciókban gondolkodnak. A közösségi főiskola fenntartója helyi önkormányzatok, esetleg egyházak, gazdálkodó szervezetek által alapított szervezetek lehetnek.

Működő felsőoktatási intézményt nem kívánnak megszüntetni, de az, hogy a csökkenő hallgatói létszám miatt finanszírozható legyen, beavatkozást igényel - tette hozzá.

Az intézményirányításról kiemelte: a kancellári rendszer pozitív hatásai már látszanak. Kitért a külső tanácsadókból álló konzisztóriumok létrehozására, amelyek bizonyos, az intézmények hosszú távú működését érintő ügyekben egyetértési jogosultsággal bírnának. A részletek kidolgozása a rektori konferenciával zajlik.

Az államtitkár szerint az elkövetkező hét év az anyagi forrásokat tekintve vissza nem térő lehetőségeket kínál.

A dokumentum a pillanatnyi tudásuknak felel meg, de a jövőben minden évben egyszer áttekintik, és ha a feltételek változtak, módosítani fogják - ígérte Palkovics László.

Az idei év feladatai között említette a felsőoktatási törvény módosítását, a képzési portfólió átalakítását, új képzési rendelet kialakítását, az állami felsőoktatási intézmények struktúraátalakítását, a kancellári rendszer esetleges pontosítását, a bér- és jövedelemrendezési folyamat megkezdését.

Solti Péter miniszteri biztos a kancellári rendszerről kifejtette: a korábbi rendszer, ami a rektor és szenátus között osztotta meg a felelősséget, nem volt követhető. A bevezetéskor a számonkérhetőség és átláthatóság szintén fontos feltétel volt. A kancellár megjelenése egyértelművé tette az intézmények irányításában az egyszemélyi felelősség kérdéseit - mutatott rá.

A tapasztalatokról azt mondta: alapvetően pozitív jelzés volt, hogy lehetővé vált, alapvetően az oktatásra és kutatásra koncentráljon az akadémiai vezetés. Az intézmények működtetése olyan szakemberek irányítása alá került, akik számon kérhetők. A kancellárok elégedettek a feladattal, és a rektorok véleménye is pozitívabb volt a korábbi jelzésekhez képest. A kancellárok betöltik a tőlük elvárt funkciókat - összegzett.

Dúró Dóra (Jobbik), a bizottság elnöke kritizálta a kancellári rendszert, például a kancellárok kiválasztásának módja miatt. Szabó Szabolcs független képviselő szerint az autonómia szó szerint megszűnt, Ikotity István (LMP) arra volt kíváncsi: miért kell csökkenő állami támogatással számolni a felsőoktatásban. Hiller István (MSZP) korrekt munkának nevezte a stratégia megalkotását, ugyanakkor kiemelte: nem támogatja a kancellári rendszert, az nem hoz színvonal-emelkedést, s politikai döntésnek nevezte annak bevezetését.

Válaszában az államtitkár elmondta: a hallgatói létszám 2004 óta csökken, ezzel arányosan a feladatok is csökkentek. Jelen pillanatban a normatívába épül be a kutatási támogatás, azt javasolják, hogy legyen jól definiált összeg, amelyet az intézmények az alapkutatásra tudnak fordítani. A bértábla ügyében kiemelte: 2008 óta nem volt bérrendezés, e téren lépni kell, az egyeztetések a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével folynak. A kancellári rendszer nem csak Magyarországon működik, és ha megnézik az autonómiát, kifejezetten jó a helyzet, a kancellárokkal ez nem fog változni - mondta. Sztereotípnak nevezte azt a véleményt, hogy kis intézményeket ne lehetne jól működtetni.

Közölte azt is: a PPP-konstrukciókat minden egyes intézmény külön kell megvizsgálni. Azt tekintették át: az egyes intézmény jövője szempontjából szükség van-e arra, mennyire kritikus a konstrukció és ki áll mögötte, mennyire lehet megállapodni az átalakításról. Ezek alapján rangsorolják az intézményeket és tesznek javaslatot a kiváltásra. Jelenleg 110 milliárd forintba kerülne a kiváltás - jegyezte meg.