"A demokrácia, az emberi jogok tisztelete, a jogbiztonság nem áldozható fel más értékek oltárán, akkor sem szabad ezeket az értékeket feladni, ha ennek eredményeként esetleg egy-egy helyen gyorsabbá is válhatott a gazdasági növekedés. Nem szabad tehát ezeket az értékeket szembeállítani a gazdasági növekedéssel" - hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kolosi Tamás, a Tárki elnöke.
"Ha véletlenül kiderül mondjuk egy Szingapúrról, hogy ott enélkül is megy a növekedés, ez nem jelenthet példát a magyar társadalom vagy egyetlen európai társadalom számára sem" - tette hozzá.
Kolosi Tamás ezt annak kapcsán mondta, hogy szerinte úgy lehet értesülni a sajtóból politikai vezetőink, akár a miniszterelnök beszédéből is, hogy ő a demokráciát talán nem is, de sokat ezek közül az értékek közül feláldozhatónak tart egy gyorsabb gazdasági növekedés oltárán.
A szakember szerint az adatok azt bizonyítják, hogy Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz elmarad a szlovák vagy lengyel úttól.
"A végletesen túlpolitizálódott magyar közélet az, amelyik akadályozta a gyorsabb felzárkózásunkat" - vélekedett.
Kolosi Tamás az elmúlt négy év sikerei között említette a kamatok mérséklését vagy a hitelprogramok ösztönzését, ugyanakkor szerinte az államosítási törekvések hibás gazdaságpolitikai irányok.
Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója kifejtette, hogy a demokráciának sokféle típusa van, olyanok is, amelyek tág értelemben a többség uralmát jelentik, míg egy másik értelmezés mindehhez a törvény uralmát is hozzáteszi.
"Mi úgy gondoljuk, hogy az a fajta tág értelemben vett demokrácia-értelmezés, amely a többség uralmát és a többség által szabadon megválasztott kormányzatot, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét egyszerre tartalmazza, tehát ez a nem illiberális, hanem liberális demokrácia-értelmezés az, amely tartósan, hosszú távon sikeressé tesz társadalmakat" - hangsúlyozta Tóth István György.
A TÁRKI vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az unortodox lépések hosszabb távon veszélyesek lehetnek.
"De azért nem tartósan egy ilyen hadi gazdasági berendezkedést kell kiépíteni. Természetesen erős túlzás a hadigazdaság szó" - fogalmazott.
"Nem egy erőteljes középosztályosodás, hanem inkább a deprivált, kirekesztődő rétegeknek a növekménye az, ami az utóbbi évek társadalom-fejlődését jellemezte. Nem egyszerűen a jövedelmi szegénység, hanem ez a társadalmi kirekesztődés az alapvető probléma" - hangsúlyozta a szakember.
A Társadalmi riportban többen írnak a közmunkaprogramokról. A TÁRKI vezérigazgatója szerint az ilyen foglalkoztatotti körből kevesen kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra. Számuk mindössze 10 százalék - féléven belül. Tóth István György úgy fogalmazott: a közmunkarendszer nagyon erőszakosan valósul meg.
"Nagyon sok helyen ezek nem valódi állások, hanem ilyen látszatállásokat kreál. Ezért van ez az ellentmondásos értékelés. Tartósan a magyar gazdaságon az elsődleges munkaerőpiac tudna segíteni" - húzta alá Tóth István György.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az ország normális működését tartósan akadályozza az a társadalmi elem, hogy az emberek politikai szimpátia alapján ítélnek meg különböző folyamatokat.
A TÁRKI 1990 óta kétévente adja ki a Társadalmi riportot mindig az aktuális kormányzat támogatásával. A finanszírozás azonban 2012-ben megszűnt. A kiadvány bekerülési költsége hatmillió forint.
Hanganyag: Exterde Tibor




