A nemzetgazdasági miniszter szerint nincs szó a túlzottdeficit-eljárás újraindításáról Magyarországgal szemben. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióval évek óta meglévő viták vannak. Hozzátette: a kormány világosan jelezte Brüsszelnek, hogy átalakította a közteherviselés rendszerét, amelyben szerepet kapnak az ágazati különadók. A tárcavezető hangsúlyozta: a kabinet ragaszkodik azokhoz a lépésekhez, amelyek az elmúlt évben eredményre vezettek.

Egy parlament elé kerülő javaslat szerint a bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a kormány devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatához elfogadott módosítása azt is kimondja, hogy a jogszabály nemcsak a végtörlesztésben érintettekre nem vonatkozik, hanem azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte. A várhatóan pénteken szavazásra kerülő törvény kimondaná azt is, hogy legkésőbb december 31-ig felfüggesztik a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat. A változtatás pontosítja azt is, hogy a jogszabály a 2004. óta megkötött hitelszerződésekre vonatkozik.

Európai érdeknek nevezte a Déli Áramlat gázvezeték megépítését a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Szijjártó Péter egy bécsi energetikai konferencia után hangsúlyozta: a csőhálózat hozzájárul Közép-Európa energiabiztonságának növeléséhez azzal, hogy diverzifikálja a beszerzési útvonalakat, csökkenti a tranzitkockázatokat, és nemcsak a szállítási útvonalában lévő országokat látja majd el, hanem Nyugat-Európát is.

Mintegy 300 milliárd forintot fordít magyar élelmiszer-ipari fejlesztésekre a kormány - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor a Heves megyei Makláron, az édességeket gyártó Stühmer Kft. új telephelyének megnyitóján hozzátette: a beruházásokkal új munkahelyek jönnek létre vidéken. A kormányfő úgy vélte: vállalkozóbarát és rugalmasabb adórendszerre van szükség ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások teljesítményének növekedésével a gazdaság is erősödjön.

A kisebb reklámozóknak kedvező javaslatot fogadott el az országgyűlés törvényalkotási bizottsága. A fideszes L. Simon László újabb indítványa alapján 25 ezer helyett 2,5 millió forint feletti havi reklámköltés esetén terhelné 20 százalékos adófizetési kötelezettség a megrendelőt, ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik adókötelezettségéről. A Miniszterelnökség politikai államtitkára hétfőn terjesztett elő módosító javaslatot a június 11-én elfogadott reklámadó törvényhez azzal a céllal, hogy korlátozza az adóalap csökkentésének idei lehetőségét. Az a javaslat ugyanakkor 25 ezer forintban állapította meg a magyar nyelvű internetes oldalakon közzétett reklám adóalapját.

Az Alkotmánybíróság szerint összességében megfelel az alaptörvénynek a szövetkezeti hitelintézetek integrációja. A testület határozatában azt írta: az integrált működéssel összefüggésben a jogalkotó megalapozottan hivatkozott közérdekre, a takarékszövetkezetek kötelező integrációjának egésze nem alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság a törvény két rendelkezését semmisítette meg.

A nyári szünet előtti utolsó ülésnapján kezd vitát az Országgyűlés a közszolgáltatásokat érintő fogyasztóvédelmi szabályok módosításáról. Németh Szilárd az általa jegyzett előterjesztésről elmondta: az érintettek még két hónapig megfogalmazhatják javaslataikat. A Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa hozzátette: a javaslat célja a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, erősítése, valamint az, hogy a fogyasztók nagyobb védelmet kapjanak a szolgáltatókkal szemben.