Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán

Ombudsman: a nemzetiségi önkormányzatok nem gyakorolhatták egyetértési jogukat

A nemzetiségi köznevelési intézmények névváltoztatásakor nem volt biztosított a nemzetiségi önkormányzatok számára az egyetértési jog gyakorlása, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) esetenként az előtt döntött, hogy kikérte volna a véleményezésre jogosult szervezetek véleményét - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata az ombudsmannak küldött panaszbeadványban kifogásolta annak módját, ahogyan megváltoztatták a Klik fenntartásába került német nemzetiségi köznevelési intézmények nevét. Panaszuk szerint számos esetben ez úgy történt, hogy a nemzetiségi önkormányzatok nem élhettek a jogszabályban előírt egyetértési jogukkal.

Székely László alapjogi biztos és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese megvizsgálta a panaszbeadványban foglaltakat, de közös jelentésükben általánosságban is vizsgálták a nemzetiségi jog érvényesülését az intézmények névváltoztatásának eljárásában. A jelentésben megállapították, hogy az állami fenntartásba kerülő, a Klikbe olvadó köznevelési intézmények nevének felülvizsgálatakor nem biztosították a nemzetiségi köznevelési intézményeknek az egyetértési jog jogszabályokban előírt lehetőségét. Ez nem egyeztethető össze a nemzetiségi jog érvényesülésével és a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal - közölték.

Az is kiderült, hogy az új fenntartó bizonyos esetekben az intézmények névváltoztatásának döntéseit már a nemzetiségi önkormányzatok egyetértése és a véleményezésre jogosult szervezetek, testületek véleményének kikérése előtt meghozta.

A jelentés összefoglalójában azt írták: az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete szerint ha a köznevelési intézményben folyó nevelés, oktatás részben vagy egészben nemzetiségi nyelven folyik, az intézmény nevét magyarul és a nemzetiségi nyelven is meg kell határozni. Ugyanakkor a rendelet nem szabályozza egyértelműen a hivatalos névhasználatot, ami felveti a nemzetiségi nyelvhasználat jogának érvényesítésével összefüggő alapjogi visszásság gyanúját és az önkényes jogértelmezés veszélyét, ami pedig a jogbiztonsághoz fűződő joggal ellentétes - hangsúlyozták.

Az ombudsman és helyettese megállapította azt is, hogy a köznevelési információs rendszer adatbázisában a nemzetiségi intézmények neve többségében magyarul van feltüntetve, és a keresőprogram is csak magyar nyelvű keresésre ad lehetőséget.

A jelentésben foglaltak szerint ezek a problémák azzal is összefügghetnek, hogy a Klikben sem központi, sem tankerületi szinten nincs nemzetiségi osztály vagy a nemzetiségi oktatással, neveléssel foglalkozó részleg, ennek hiánya pedig befolyásolhatja a nemzetiségi jogot érintő döntések szakmai megalapozottságát is. Ezért az ombudsman és helyettese fenntartja a Klik szervezetének és működésének nemzetiségi szempontú átszervezésére, nemzetiségi osztályok, munkacsoportok létrehozására tett korábbi ombudsmani javaslatot.

Az alapvető jogok biztosa és helyettese azt kérte Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, hogy a jelentésben feltárt ellentmondások feloldására egyeztessenek az érintett országos nemzetiségi önkormányzatokkal, pótolják a nemzetiségi köznevelési intézmények névváltoztatásakor elmaradt egyetértési eljárásokat, és a tárcavezető intézkedjen, hogy a nemzetiségi köznevelési intézmények magyar és nemzetiségi neve minden esetben szerepeljen a hivatalos állami nyilvántartásokban.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×