Az Országgyűlés elnöke a most indult kormányzati ciklusról szólva azzal magyarázta a kiszámíthatóbb működésre vonatkozó várakozását, hogy szerinte most a nemzetközi gazdasági környezet és abban a magyar gazdaság növekedési mutatóinak javulása is ez irányba hat. Reméli, hogy nem lesznek olyan külső kényszerek, amelyek miatt hektikus kormányzásra és törvényhozásra kényszerülnének.

Kövér László az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatban azt mondta, hogy meg kell várni, mi lesz az elfogadott jogszabály végleges szövege. Szerinte az alkotmánynak megfelelő lesz majd az elfogadott módosítás, így nem nagyon képzelhető el, hogy ő házelnökként az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt kérjen. "De százszázalékos biztonsággal ki sem lehet zárni ezt" - tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy az úgynevezett city-koncepció, amely a belső és külső kerületek, illetve a fővárost övező agglomeráció működését tenné egységesebbé, a kormánypártok részéről nem kerül elő a helyhatósági választásokig, a voksolást követő öt évben azonban Kövér szerint van létalapja.

"Szerintem a főváros struktúráját tekintve működőképessége határához érkezett" - mondta, időszerűnek nevezve, hogy a belvárosi kerületek, a külvárosok és a Budapest környéki települések működését rendezzék. Végiggondolásra ajánlotta például azt, hogy az agglomerációs körzetek miképpen tudnak részt venni a jelenlegi fővárosi közlekedési rendszer fenntartásában.

Kövér László a kormánynak 2016. március 15-ig várható költözésével kapcsolatban elmondta: az Országgyűlés azután csak a képviselőknek, az őket segítő szakértőknek, titkároknak, a bizottságoknak adna helyet. Az Országgyűlés Hivatala pedig átköltözne a szintén a Kossuth téren található, addigra felújított "MTESZ-székházba".

Kérdésre válaszolva a politikus kitért a reklámadó ügyére. Mint mondta, ha ironikus akarna lenni, úgy fogalmazna: amennyiben a reklámadó bevezetésével sikerül csökkenteni az árkokat - a kultúrkampf csatazaja mellett - az egymással szemben álló újságírók között, akkor már megérte a javaslat beterjesztése.

"Ironikusan fogalmazva, ha ez megvalósul, már óriási lépéseket tettünk az ideális állapotok kialakulása felé" - tette hozzá, azzal összefüggésben, hogy kormánypárti és ellenzéki médiumok egységesen tiltakoznak a reklámadó bevezetése ellen.

"Én megértem, hogy az üzleti érdekek sérelme mindenhol komoly probléma. Azt is megértem, hogy csak az az üzleti érdeksérelem fáj, amelyik a saját zsebünket érinti. De hogy ezt egyesek a jobboldalon is összekeverik a sajtószabadsággal, azt már nehezen élem meg, mert pontosan tudjuk, a sajtószabadság a mai világban Magyarországon és másutt is nem a politikai viszonyoktól függ, hanem elsősorban a tulajdonosi viszonyoktól" - szögezte le.

Hozzátette, ettől még lehet arról vitatkozni, hogy jó vagy rossz ötlet a reklámadó, "hogy többet veszítünk-e a réven, mint amit nyerünk a vámon". Közölte azt is, hogy a javaslat kapcsán egyelőre sem neki, sem a Fidesz-frakciónak nincsen még kialakult, végleges álláspontja.