Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina

Németország és Magyarország is konszenzusra törekszik az EB-elnöki tisztség betöltésében

Magyarország és Németország egyetért abban, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségét az uniós szerződések szellemének megfelelően konszenzussal kell betölteni - mondta az MTI-nek kedden Berlinben a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára.

Győri Enikő a német kancellár EU-ügyi főtanácsadójával, Nikolaus Meyer-Landruttal folytatott tárgyalását összegezve elmondta: arra kell törekedni, hogy az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács a lehető legnagyobb egyetértéssel jelölje az EB következő elnökét.

Nemcsak a személyről van szó, hanem a következő ötéves ciklus bizottsági programjának súlyponti elemeiről is - tette hozzá az államtitkár, hangsúlyozva: Magyarország éppen azt képviselte a legutóbbi uniós csúcson, hogy először a program "prioritásairól" kell megállapodni, és "ha megvan a tartalom, akkor ahhoz kell megkeresni az embert".

A csúcstalálkozón volt egy "valóban kisebbségben lévő országcsoport", köztük Magyarország, amely szorgalmazta, hogy a tanács a szerződések előírásai alapján járjon el, mert "tiszteletben kell tartani a saját szabályainkat". Végül ez az álláspont érvényesült, és így ez az országcsoport "a helyükre billentette a dolgokat" - mondta Győri Enikő.

A tanács megbízta a testület elnökét, Herman Van Rompuy-t, hogy kezdjen konzultációkat az Európai Parlament képviselőivel az EB elnöki tisztségének betöltéséről. A következő, június végi uniós csúcson ez a konzultációs folyamat is napirendre kerül, más témák, mindenekelőtt a klíma- és energiapolitika kérdésköre mellett.

Az államtitkár az utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy jelentős elmaradás tapasztalható a közös energiapiac kialakításáról és a hálózatok összekapcsolásáról a 2011-es magyar uniós elnökség idején elfogadott tervek megvalósításában. Az ukrajnai válság azonban "jó lehet arra, hogy felébredjünk, és sürgősen megcsináljuk, amit az utóbbi három évben kellett volna" - tette hozzá Győri Enikő.

Hangsúlyozta: Magyarország a földgáztározó-kapacitás bővítése és a hálózatok összekapcsolása területén "az EB által is elismerten nagyon sokat tett", de a közösség egészét tekintve új lendületet kell adni a fejlesztéseknek, mert gondoskodni kell az energiaellátás biztonságáról és az uniós gazdaság versenyképességének erősítése céljából csökkenteni kell az energiaárakat.

Magyarország és Németország "érti egymást" abban is, hogy a közép-európai térség orosz energiafüggőségének csökkentését az útvonalak és a források bővítésével, diverzifikációjával lehet enyhíteni, amihez a Déli Áramlat földgázvezetékre is szükség van - mondta az államtitkár.

A klímapolitikával kapcsolatban kiemelte, hogy a visegrádi országok közösen azt az álláspontot képviselik, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez minden tagállamnak a gazdasági erejéhez mérten kell hozzájárulnia.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×