Bornemisza Miklós közlése szerint a Szigetmonostorban, Tahitótfalun, Pócsmegyeren és Kisorosziban kiépülő 65,5 kilométernyi csatornahálózat "kaput nyit" a sziget kedvező adottságainak jobb kihasználására is. A társaság és néhány érintett település - Pócsmegyer, Szentendre, Szigetmonostor, Leányfalu, Tahitótfalu - közös fejlesztési koncepciója, összhangban a sziget alatt húzódó, a fővárost ellátó ivóvízbázis megóvásával, a turizmus és az ökoipar fellendülését hozhatja - vélekedett.

Az elképzelések szerint három gyalogoshíd épül majd, amelyek Szentendre és Szigetmonostor, Leányfalu és Pócsmegyer, illetve Visegrád-Szentgyörgypuszta és Kisoroszi között teremtenek majd összeköttetést, segítve a kirándulókat, a kerékpáros-turizmust is.

Szigetmonostoron és Pócsmegyeren klímaparkot alakítanak ki, amely a sziget különleges növény- és állatvilágának bemutatóhelye lesz. A látogatók 25 féle védett növényt, közöttük az őszi kikericset, a magyar szegfűt is szemügyre vehetik majd. A part mentén őshonos fákat - például tölgyet, feketenyársat, fehérfüzest - telepítenek, amelyek gyökérzetükkel az ártereken magas vízállásnál természetes védvonalat alkotnak. A közösségi közlekedést villanyautók bonyolítják majd, felvirágozhat a falusi és a lovas turizmus, a vízitúrázók számára pedig új kikötők épülnek - sorolta szakember.

A Szentendrei-sziget önálló arculatának megteremtéséhez hozzájárulhatnak az ott megépülő környezetbarát élelmiszer-feldolgozó üzemek, amelyekben elsősorban a helyben termesztett eper, gomba és zöldségek adják majd az alapanyagot - mondta Bornemisza Miklós, utalva arra, hogy itt eleve korlátozott a vegyszerek használata. Biotermékekről van szó, amelyek egységes jelöléssel, magasabb minőségi kategóriát képviselve jelenhetnek meg a piacon - magyarázta.

A koncepcióban arról is szó van, hogy a szigeten termesztett friss zöldség-gyümölcs a hajdani hagyományok felelevenítésével a Dunán érkezne Budapestre, a hét bizonyos napjain "kofahajókról kínálnák az árut a látványosságokra fogékony magyar és külföldi közönségnek - tette hozzá.

A szakember közlése szerint az uniós pályázati pénzekből és itthoni támogatásokból fokozatosan megvalósítható fejlesztési koncepció a sziget négy településén hozzávetőleg tízezer ember életfeltételeit is javíthatja. A 32 kilométer hosszú Szentendrei-sziget alatti kavicsrétegekben meglévő ivóvízkincs védelme érdekében évtizedek óta korlátozzák a beruházásokat, a mezőgazdasági tevékenységet. Emiatt az adott önkormányzatok szerényebb adóbevételt könyvelhetnek el, az itt élők pedig helyben nehezebben találnak munkát - hívta fel a figyelmet Bornemisza Miklós, aki szerint az összehangolt fejlesztés nyomán több száz család juthat állandó megélhetéshez.