Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Hétfőn összeül a nemzetbiztonsági bizottság a kémkedéssel vádolt jobbikos miatt

Hétfőn összeül az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, miután kémkedéssel vádolták meg a Jobbik európai parlamenti képviselőjét, és jelenlegi választási listájának harmadik helyén álló Kovács Bélát. A képviselő tagadta a vádakat, mint mondta, soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja. A Fideszes Németh Szilárd példátlannak és megdöbbentőnek nevezte az esetet, és teljes körű vizsgálatot követelt a Jobbiktól.

A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.

Kovács Béla sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük. Közölte, határozottan visszautasítja a Magyar Nemzetben leírt vádat, és Mirkóczki Ádám képviselőtársán keresztül kezdeményezi, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága teljes nyilvánosság előtt hallgassa meg.

Kovács Béla leszögezte: munkáját, országjáró kampányát egyaránt folytatja, ilyen "lejárató hadjárattal" nem lehet megállítani.

Határozottan visszautasította, hogy az általa vezetett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége orosz befolyás alatt áll, illetve az oroszok finanszírozzák. Szintén tagadta, hogy a Jobbikot Oroszországból vagy Iránból finanszírozzák.

Kitérve a feleségét érintő felvetésre, amely azt feltételezi, hogy a szovjet titkosszolgálatnak dolgozott, rögzítette: soha semmilyen kapcsolata nem volt sem neki, sem családjának az orosz, vagy más titkosszolgálathoz. Közölte: jogi útra tereli az ügyet.

A jobbikos politikus kérdésre elmondta, nem tudja, az EP miként fog dönteni mentelmi jogáról. A kezdeményezés - miután az elnök, Martin Schulz - kiadta, először az EP szakbizottsága elé kerül, ahol reményei szerint meghallgatják, szavaznak, majd ezután az EP plenáris ülésén lesz döntés.

Ha jogi lehetősége lesz rá, le fog mondani a mentelmi jogáról, jobbikos politikusként nem fog e mögé bújni - ígérte Kovács Béla.

A cikk megjelenése után az LMP és a Demokratikus Koalíció is kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság összehívását, a Magyar Liberális Párt (MLP) pedig arra szólította fel Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Morvai Krisztina EP-listavezetőt, hogy azonnal vonják vissza Kovács Béla EP-jelöltségét, és hívják vissza őt az EP-ben betöltött pozíciójából. Az MLP szerint a Jobbiknak fel kell függeszteni Kovács Bélát minden funkciójában, jelöltségében.

Gúr Roland, az MSZP EP-képviselőjelöltje arról számolt be, hogy támogatják a nemzetbiztonsági bizottság összehívását, mert - mint mondta - világosan kell látni ebben az ügyben. Közölte: Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke hétfőre hívja össze az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának.

Elmondta: számára egyre inkább úgy tűnik, a Fidesz és a Jobbik között konkurenciaharc folyik, hogy ki tudja jobban kiszolgálni az orosz érdekeket.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a hírre sajtótájékoztatóján röviden úgy reagált: választ várnak Vona Gábortól, hogy leveszi-e a Jobbik EP-listájának harmadik helyéről Kovács Bélát.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa az üggyel kapcsolatban közölte: írásbeli kérdéssel fordul Pintér Sándor belügyminiszterhez, azt tudakolva, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálata mikor zajlott és abban milyen magyar és nemzetközi szervek vettek részt.

Vadai Ágnes arra is választ vár, hogy pontosan milyen bűncselekménnyel vádolják a Jobbik EP-képviselőjét, továbbá az ügy miatt a kormány felülvizsgálja-e orosz külpolitikáját, a paksi atomerőmű bővítését.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője közölte: ha kiderül, hogy igaz, amit Kovács Béláról állítanak, sem neki, sem pártjának nincs helye sem az európai, sem más parlamentben.

Az ügyben megszólaló Jávor Benedek Együtt-PM-es politikus azt mondta, eddig is sejtették, hogy a magyar helyett inkább az orosz érdekeket képviseli a politikus. Kifejtette: Kovács Béla, akit uniós körökben egyszerű "orosz és Gazprom-lobbistaként kezelnek, olyan nyíltan mutatja életútjával azt az orosz elköteleződést, ami a Jobbik mögött - jól-rosszul rejtegetve -, de szintén ott van, hogy az már sírnivaló".

Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselőjelöltje pártja elnökségének véleményét tolmácsolva álbotránynak nevezte az ügyet és kiemelte, a Magyar Nemzet olyan adatokat, tényeket leplez le, amelyek mindig is világosak voltak. Példaként említette Kovács Béla tanulmányait, illetve azt, hogy felesége orosz származású.

Kitért arra is, hogy Kovács Béla 2005-2010 között a párt külügyi kabinetjének vezetője volt, és ebben a minőségében építette ki azokat a kapcsolatokat, amelyek révén létrejött az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége.

A politikusnak alapvető szerepe volt a keleti nyitás politikájában - mondta. Felidézte eddigi tevékenységét, kapcsolatépítését, amelyek szavai szerint a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt zajlottak.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetője egy másik témában tartott sajtótájékoztatón kijelentette: nem lát okot arra, hogy Kovács Bélát levegyék a Jobbik EP-listájáról, és álláspontja szerint az ügy nem fogja a választási eredményeket befolyásolni.

Címlapról ajánljuk

„Varga Barnabás pótlásán az egész magyar labdarúgásnak dolgoznia kellene” – Torghelle Sándor

Nem tartja valószínűnek Torghelle Sándor, hogy a Liverpool ebben az idényben visszatérjen az angol labdarúgó-bajnokság élére. A korábbi angliai légiós és válogatott csatár az InfoRádióban a Nemzetek Ligája őszi tapaszatalairól is beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: megnyílt az uniós pénzcsap, megjött az első hitelminősítő ítélete Magyarországról

Tisza-kormány: megnyílt az uniós pénzcsap, megjött az első hitelminősítő ítélete Magyarországról

Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody's, az Európai Bizottság megállapítása szerint pedig a helyreállítási terv 127 mérföldkövéből 126-ot teljesített a magyar kormány, így decemberben megérkezik az eddig befagyasztott mintegy 3400 milliárd forintos uniós forrás. Hétfőn Pozsonyban visegrádi csúcs vár Magyar Péterre, emellett pedig Bús Balázs szabadon engedése, illetve a minimálbér-megállapodás és a rendszerhasználati díjak átalakítása voltak az elmúlt napok fontos eseményei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×