Az ülést eredetileg zárt ajtók mögött tartották volna, de Martonyi János kezdeményezte, hogy az ukrajnai helyzet külpolitikai és nemzetpolitikai összefüggéseit nyílt ülésen vitassák meg. A külügyi tárca vezetője ezt azzal indokolta, hogy bár az elmúlt hetekben és napokban folyamatosan adott interjúkat és tájékoztatást, mégis hallott olyan bírálatokat, hogy nem tájékoztatják megfelelően a pártokat és a közvéleményt.

A külügyminiszter tájékoztatójában azt mondta: nincs szó arról, hogy a válság, a veszélyeztetettség megszűnt volna. A helyzet folyamatosan változik, nem lehet tudni, hogy a következő órákban, napokban mi történik, de több jel is arra utal, hogy a helyzet enyhül, a magyarság veszélyeztetettségi szintje pedig nem növekedett. Voltak és továbbra is vannak aggodalomra utaló jelek, de azt látni kell, hogy a Kárpátalja végig a "viszonylag nyugodtabb" területekhez tartozott - jelentette ki a miniszter.

Martonyi János leszögezte: Magyarország számára Ukrajna fontos, stratégiai jelentőségű szomszéd, része térségi politikánknak. Kiemelte: a kárpátaljai közösség nem kíván kárpátaljai autonómiáról beszélni, nyomatékosan kérték, mindenkit győzzenek meg arról, hogy nekik nyugalomra, békére, biztonságra, gazdasági körülményeik javulására van szükségük.

Kitért arra, hogy Ukrajnában meg fog indulni egy alkotmányozási folyamat. Ennek fontos kérdése lesz a decentralizáció, amely Martonyi János szerint a Kárpátalján élő magyarok számára kifejezetten jó dolog lehet. Kiemelte viszont, hogy a magyar közösség dönti el, milyen álláspontot képvisel, és a budapesti kormányzatnak ezt kell támogatnia.

Az ukrajnai magyarság helyzete mellett Magyarországnak biztonsági és gazdasági érdeke is, hogy Ukrajna biztonságos legyen - tette hozzá a miniszter. Ukrajnában jelen van a legnagyobb magyar bank, számos magyarországi vállalat, cég az ukrán exportból él, mindemellett az ország gazdasági helyzete a gáz-, illetve energiaellátásban is érinti Magyarországot - emelte ki.

Az uniós külügyminiszterek is többször tanácskoztak az elmúlt időszakban, és Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére kedden a visegrádi országok képviselői is tárgyaltak az ukrajnai helyzetről - idézte fel a külügyminiszter. Kiemelte a V4-es kormányfők keddi nyilatkozatát, amelyben elítélték, "súlyos eszkalációnak" nevezték, hogy a moszkvai parlament felsőháza - az ukrán kormány akaratával szemben - felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. A kormányfők utaltak arra, hogy a 21. század Európájában egy olyan katonai intervenció megdöbbent szemtanúi, amely az 1956-os magyarországi, az 1968-as csehszlovákiai és az 1981-es lengyelországi események tapasztalatait idézi fel.

Martonyi János ugyanakkor szólt arról is, hogy a válság a magyarokat közelebb hozta egymáshoz, és bízik abban, hogy a Kárpátalján a magyar-magyar párbeszéd is erősödik.

Ertsey Katalin, a külügyi bizottság LMP-s elnöke felszólalásában hiányolta, hogy a külügyminiszter nem beszélt arról: "tényként vehetjük, hogy Oroszország elfoglalta a Krímet". Fontos kérdés, hogy jelenleg hány katona van a Krím félszigeten, ha a számuk meghaladja a 25 ezret, akkor komolyabban kell foglalkozni ezzel a kérdéssel - tette hozzá. Magyarország nem maradhat csöndben - szögezte le az ellenzéki politikus, hozzátéve: sokkal hamarabb ideérhet ez a feszültség, mint ahogy a külügyminiszter felvázolta.

A bizottság ülésén több szocialista képviselő hiányolta, hogy a magyar miniszterelnök nem szólalt meg korábban Ukrajna ügyében. Kovács László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány éppen most kötött hosszú távú szerződést Oroszországgal. Ezzel egy olyan országtól tették függővé Magyarországot, amely különböző sérelmekre hivatkozva akár erőszakos eszközökkel is próbál nyomást gyakorolni - mondta.

Erre reagálva Martonyi János a paksi erőművel kapcsolatos megállapodásra utalva azt mondta, látni kell, hogy az Európai Unió nagy tagállamai és mások is sokkal jelentősebb gazdasági érdekeltségekkel, oroszországi befektetéssel rendelkeznek, jelentős ügyletek vannak folyamatban, köztük fegyverszállítások is. Ehhez képest a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok nem a legjelentősebbek - tette hozzá.

Kiemelte: nem merülhet fel a kérdés, hogy ha az Európai Unió szankciókról dönt, Magyarország ne alkalmazza őket.

A nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság együttes ülésén több képviselő is szóba hozta, hogy a kárpátaljai magyarok kérés az: a helyzetüket, törekvéseiket ne tegyék kampánytémává.

A nemzetbiztonsági kérdéseket már zárt ajtók között vitatták meg a bizottsági tagok, többek között a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, az operatív törzs, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat képviselőinek részvételével.