A brüsszeli testület Magyarországon idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol, és kiemeli, hogy a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedő Magyarországon a gyorsuló növekedést elsősorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi. A bizottság becslései szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövőre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a 3 százalékot.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint reális képet fest Magyarországról az Európai Bizottság előrejelzése, amely megfelel a kormányzati várakozásoknak és a piaci konszenzusnak is. Kiemelte, hogy az idei évre szóló korábbi, őszi előrejelzésénél optimistább lett a mostani.

A GDP-növekedését 2014-2015-ben csak a belső fogyasztás - háztartások fogyasztása, beruházások, kormányzati fogyasztás - adja majd a brüsszeli testület szerint, míg a korábbi években a nettó export jelentette a húzóerőt - emelte ki.

A nettó reálbérek növekednek majd, illetve az állam a beruházásokkal segíti a növekedést, ami az elmúlt egy-két negyedév tendenciáit is alátámasztja az elemző szerint. A folyó fizetési mérleg egyenlegére vonatkozó korábbi előrejelzésén kissé rontott a bizottság, és az államadósságban "nincs csökkenő pálya" - tette hozzá.

Németh Dávid rámutatott: az infláció mértékére vonatkozó 1-2 százalékos várakozás sokkal közelebb van a valósághoz, mint a kormány által tervezett két százalék körüli adat. Szólt arról is, hogy a költségvetési hiány a bizottság szerint 2013-ban a GDP 2,7 százaléka körül lehetett, de azt jelzik előre, hogy ez részben a választások miatti fiskális lazítás következtében várhatóan 3 százalékra emelkedik az idén.

Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén reálisnak nevezte a bizottság által 2015-re várt 2,1 százalékos gazdasági növekedést, ugyanakkor úgy vélte, 2016-ra már ennél mérsékeltebb bővülés várható, érdemi lefelé mutató növekedési kockázatok vannak. Az elemző egyetértett azzal a bizottsági előrejelzéssel, amely szerint az átlagos éves infláció az idén 1,2 jövőre azonban már 2,8 százalék lehet. Balatoni András szerint 2015 végén 3 százalék közelébe emelkedhet a fogyasztói árindex. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar eszközök reálkamata nagyon "vékony", kérdésesnek nevezte, hogy meddig tartható ez fenn.

A 2015-ös növekedési kilátásokról elmondta: a választások előtti optimizmus, illetve a sok költségvetési beruházás felhajtja a belső keresletet 2014-ben, de jövőre már a bizottság által előrejelzettnél mérsékeltebb növekedésre lehet számítani; a kibocsátási rés bezárul 2015-ben, és lassulhat a GDP-növekedés.

Balatoni András elmondta: az is reális, hogy a magyar növekedést a jövőben nem a nettó export, hanem a belső kereslet élénkülése húzza majd. Hozzáfűzte: a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg aktívuma 2014-ben és 2015-ben a bizottsági előrejelzésnek megfelelően mérséklődhet, ami azt jelzi, hogy a gazdaság ciklikus pozíciója változik, egyensúly közeli állapotba kerül a gazdaság, folyamatosan korrigálódnak a korábbi nagy pluszok.

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője szerint az utóbbi időszak makrogazdasági mutatói alapján jelentősen javult a magyar pénzügyi egyensúly, a költségvetési folyamatokat és a külső egyensúlyt is figyelembe véve.

Az elemző az MTI-hez írásban eljuttatott értékelésében kifejtette: az Európai Bizottság kedden közzétett jelentésének fontosabb makroindikátorai pozitív kilátásra adhatnak okot. A költségvetési hiány 2014-ben a 3 százalékos referenciaértéken, 2015-ben alatta tartózkodik, a folyó fizetési mérleg pedig továbbra is aktív. A 3 százalék alatti inflációs előrejelzések megfelelnek a jegybank inflációs céljának.

A Bizottság nem változtatta meg a jövő évre vonatkozó 2,1 százalékos GDP növekedési előrejelzését, 2014-re viszont az előző jelentéshez képest 0,3 százalékponttal magasabb, 2,1 százalékos növekedést prognosztizál, amit a magánszektor fogyasztásának bővülése is támogat. Ez a növekedés összetevői miatt fontos, hiszen a gazdaság egy egészséges szerkezetben fog bővülni, amiben a beruházások élénkülése is szerepet játszik - mutatott rá a Nézőpont Intézet elemzője.