Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
328.17
bux:
147257.97
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

Pocok-veszély Békés megyében

Veszélyezteti az őszi vetésű növényeket Békés megyében a mezei pocok elszaporodása - tájékoztatta a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője az MTI-t hétfőn.

Roszkos Zoltán Ákos igazgató elmondta: a jól fejlett növényállományban a fertőzöttség közepes, de vannak erősen fertőzött táblák is. A rágcsálók száma egységnyi területen már most jóval több, mint egy átlagos mezőgazdasági évben. A járatgócokkal teli területeken nagy foltokban lehet számítani az őszi árpa, az őszi búza és a káposztarepce kipusztulására - tette hozzá.

A mezei pocok a dél-alföldi mezőségi talajok jellegzetes kártevője, amely enyhe őszi és téli időjárás esetén könnyen elszaporodik. A növényvédelmi szakemberek az idén a háborítatlan lucernaföldeken, az árokpartokon és a legelő területek melletti szántóföldeken már megfigyeltek járatgócokkal teli területeket.

Roszkos Zoltán Ákos emlékeztetett arra, hogy a termelőknek tavaly ősztől 120 napjuk nyílt arra, hogy védekezési engedélyt kérjenek, a határidő február második felében jár le. A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságon a szokásosnál jóval több termelő jelentett be eseti védekezést.

A kártevő ellen mechanikai úton és kémiai hatóanyagokkal is lehet védekezni. Hatásos eljárásnak számít a mélyszántás, amely nemcsak a pockokat, hanem járatrendszerüket, fészkeiket is elpusztítja.

Az igazgató elmondta: Békés megyében sokan alkalmaznak biológiai védekezést a mezei pocokkal szemben. A táblákban a gazdálkodók másfél méter magas ülőfákat helyeznek el, amely vonzó pihenőhely a ragadozó madaraknak vadászat közben.

Veress Vilmos, a Békés Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Igazgatósága főfalugazdásza az MTI-nek arról számolt be, hogy a megyében a szántóföldi növények az idén az átlagosnál jóval fejlettebbek, különösen az őszi káposztarepce mutat látványos képet. A januári hideg nem okozott kárt a növénykultúrákban, a terület jelentős részét hó fedi. A mínusz tíz fok alatti hőmérséklet a hóval nem fedett részeken okozhat kárt.

Hozzáfűzte: tavaly az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott le, különösen az év utolsó hónapjaiban, így a növények jól hasznosították a most januárban lehullott, az átlagot meghaladó 32,4 milliméter csapadékot. A vízháztartás azonban még nincs egyensúlyban, a talajvízszint Békés megyében 2014. januárjában 29 milliméterrel elmaradt az átlagtól.

A megyében tavaly ősszel 101 ezer hektár őszi búzát vetettek, 15 500 hektár őszi árpát és a 11 200 hektár káposztarepcét.

Címlapról ajánljuk
A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a kétnapos dublini európai találkozóval kapcsolatban az InfoRádióban elmondta: a 48 országos csoportosulás immár 9. alkalommal ül össze 4 év alatt, másnap viszont már az unión kívül álló országok nélkül, informálisan, a november végi csúcsot előkészítő vitát folytatnak a tagállamok a következő 7 éves költségvetésről és az ezzel immár szorosan összefüggő ukrajnai finanszírozásról. Utóbbi lehetséges módjáról is beszélt a szakértő.

Vízügy: bármennyi eső jöhetne még

A rendkívül száraz nyári hónapok után novemberben ismét jelentősebb mennyiségű csapadék érkezett Magyarországra. Az ország különböző térségeiben eltérő mennyiségű eső hullott, ami a folyók és tavak vízállásán is érezteti hatását. A legfrissebb vízügyi adatokról, a folyók és tavak jelenlegi állapotáról, valamint a csapadék területi eloszlásáról Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Kiderült: az olvasóink sem lógnak ki a halogatók sorából

Kiderült: az olvasóink sem lógnak ki a halogatók sorából

Orvosi vizsgálatokat, munkahelyváltást és pénzügyi döntéseket is hajlamosak vagyunk későbbre tolni, sokszor még akkor is, ha már elégedetlenek vagyunk a helyzetünkkel. Az Erste és a Portfolio több mint háromezer kitöltővel készült felmérése szerint, minden második válaszadóra jellemző a halogatás, és az érintettek jelentős részét zavarja is, ha nem jut el a cselekvésig. A bizonytalanság és a megszokás kifejezetten erős visszatartó tényező a munkahelyi és szolgáltatói döntéseknél, miközben a kivárás költségei gyakran csak később, de látványosan jelentkeznek.A cikk megjelenését az Erste támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×